Kozma
Szilárd író – asztrológu:
4)
A NEMEK TÖRVÉNYE.
„ A lét dadog. A
törvény a tiszta beszéd.” (József Attila)
A Teremtés minden
szintjén (A létezés az összes dimenziójában, tehát nem csak a fizikai –
biológiai dimenzióban, hanem az éteri, az asztrális, a mentális, az ideális és
a kheterikus – kauzális dimenziókban.) minden megnyilvánulási forma, minden
elem és minden jelenség, spirituális alapjellege szerint, elsődlegesen
kapcsolódik az első két világalkotó ős princípium közül az egyikhez, tehát vagy
a Világosság princípiumához vagy a Szeretet princípiumához. Már a négy ősi
alkímiai alapelemek, a Föld, a Víz, a Tűz és a Levegő is, magában hordja a
nemek szerinti lényegi különbözését és párosával tartozik a Világosság –
Maszkulinitás (Levegő, Tűz), és a Szeretet – Feminitás (Víz, Föld)
ősprincípiumához.
A Világosság, a teremtés-
és megváltás ismeretet princípiuma, vagyis az anyaggal való kapcsolatból, a
személyes tapasztalatból szerezhető értelmi fény princípiuma. A Szeretet az
áldozat általi abszolút megmentés és az egyéni megmentődés princípiuma, a
Lilith által megbontott Ős-egység emlékének és az egységre való emlékezésnek,
és az egységhez való kötődésnek és az egységbe való visszatérési vágynak a
princípiuma. Az Abszolút Létből kiáramló teremtésnek minden megnyilvánulási
formája (struktúrája), kauzális lényege szerint eltolódik e két princípium
valamelyikének az irányába, e két princípium sajátosságait tartalmazza
hangsúlyosan és ezek valamelyikéhez tartozik lényegileg, mikor sajátosan
különbözve a másiknak a megnyilvánulási formáitól, mikor látszólag
megkülönböztethetetlenül azonosulva a másik nem karakterével is. (Lásd a
primitív állati létformák esetében a hím-nős egyedeket és a szűz-nemzés
jelenségét.)
Az eredeti két nem
valamelyike minden jelenségben és minden folyamatban, lényegében mindenkor és
mindenhol létezik. Az azonos teremtési minták szerint létrejött információs -
energetikai létstruktúrák, valamint az ezeknek megfelelő fajok szerint
differenciálódott életformák, a két ősprincípium szerint: a maszkulin
(tapasztalati ismeret útján fokozódó szellemi értelem) és a feminin (az
állandóság, a központi tengelyhez való kötődési ösztön bölcsessége, a szeretet
gravitációja) ősprincípiumok szerint differenciálódott, ellentétes nemű
spirituális-energetikai létstruktúrák és földi lények, kölcsönös vonzódási,
egymásba hatolási és egységesülési viszonyban, kiegyenlítődési
vonzás-viszonyulásban, megtermékenyítő kölcsönhatásban állnak egymással, és e
vonzás és megtermékenyülési –megtermékenyítési vágyak kielégítése által,
kölcsönösen feltételezik, megtermékenyítik és kiegyenlítik egymást, és e
kiegyenlítődési törekvések beteljesedése által, az utódok szintjén újra
teremtik önmagukat és egymást.
A Nemek törvénye tehát nem
csak természeti szinten érvényesül, hanem az alsó és a felső asztrális, az alsó
és a felső metális dimenziókban is, és elsősorban az ideális és a kauzális
létdimenziók szintjén. És ez még akkor is így van, ha a nemi sajátosságok és
elülönülések, bizonyos létformákban az ember számára olykor felismerhetetlen
formákat öltenek. A Nemek törvénye alapján tehát, gyetlen fizikai, asztrális,
mentális vagy spirituális megnyilvánulási forma sem létezik nemi jelleg nélkül.
A gondolataink, az érzéseink, vágyaink, kívánságaink és igényeink is vagy
Feminin, vagy Maszkulin jellegűek. Az önérzet, a hiúság, a becsvágy, a
versnegés, vagy a másik teljes legyőzésének a vágya, az ide vonatkozó ambíciók,
vagy kíváncsiskodás, célra törekvés és a bátor előre hatolás az ismeretlenbe,
az ok-okozati összefüggések keresése és a valóságkutatás, a racionalitás és a
pragmatikus logikai igény, a beavatkozási és irányítási vágy, a ki felé
fordulás és a külvilággal való konfrontáció, a Fény, vagyis maszkulin jellegű
késztéseinket ás tulajdonságainkat képezik. A szerelmi- és szexuális
vágykielégítési ösztönök, az empátia, a szolidaritás, a segíteni akarás, a
láthatatlan egység iránti vágy, a megőrzés, a biztonság-vágy, a kényelem, a be
felé fordulás (introverzió) a homályosítás, a titkolózás, az intuitív
megérzések, az önkéntelen mágikus hatás-gyakorláz, a sugallatok szerinti
tájékozódás, Szeretet, vagyis feminin jellegű tulajdonságok.
Mind a Nemek
Tőrvénye, mind a Kiegyenlítődés Tőrvénye, mind a Fejlődés törvénye
szempontjából, a nyugati tipusú civilizációban élő emberiség törvénytelenül él.
Ez, a saját tudománya és technikája által elvakított ember ugyanis, mindent a külvilág
átalakításával, a könyörtelen gazdasági célratöréssel, a pragmatikus
ésszerűséggel, tehát a külső beavatkozással és irányítással akar megoldani.
Mindent a tudománnyal, a technikával, technológiával, a külső gépi – és
hatósági ellenőrzéssel és befolyásolással - beavatkozással, vagyis kizárólag a
mszkulinitás szerinti alapállással akar az életben megoldani. Eközben a
leginkább a Lilith által megzavart és sok esetben az eredeti női ösztönök
ellenére állított un. feminin vágyakat: gazdasági jólétet, a biztonságot, a
kényelmet, az öncélú élvezetszerzést és az élettel szembeni sterilitást: a
kényelmet és az élvezeti lehetőségeket „veszélyeztető” utódok számának a
boldogságe elérési érdekében való minimálisra csökkentési "szüksége"
téves eszmerendszerében él, még akkor is, ha nyilvánosan lehazudja ezt. Ennek a
következményeként, a civilizált nők többsége azokat a korábban szabadság-
látsztát keltő férfi-privilégiumnak számító eszközöknek és társadalmi
pozícióknak a megszerzésére tör, amely privilégiumok gyakorlsának köszönhetően
a férfiak elveszítették az apai (Nemzői és nevelői - beavatói) funkciójukat, az
apaság idealitását és, mivel minden a szellemi világben jön létre korábban,
majd a fizikai világban is megvalósul, az un. civilizált fiú gyermekek egyre
nagyobb mértékben veszítik el a fizikai nemzőképességüket is, akárcsak a 28 év
fölötti hölgyek. De a mai ember erre azt mondja, hogy sebaj, ott van a nagyokos
tudomány, amjd lombik-bébi programokkal „gyártják” az utódaink a gyermekeket és
az anyai – teremtői idealitásukat és a magzat foganói – magzatkihordói és
szülői képességüket elvesztett nők többsége befolyásos társadalmi pozíciót,
vagy legalábbis anyagi függetlenséget biztosító munkahelyet akar magának
szerezni, miközben e civilizált anyák többsége ma már nem képes, de nem is akar
orvosi ellenőrzés, befolyásolás és beavatkozás nélkül gyermeket szülni. Sőt:
egyre nagyobb részük, nem is akar már csak maximálisan egyetlen gyermeket
szülni – legalábbis a fertilis korban levő fiatal nők nem! – és a legszívesebben
sterilizáltatnák, és sokan sterilizáltatják is, magukat. Ennek a
steril-ésszerűen józan (ellen- Fény) és egymással az ős-bűnben való együttérzés
és szolidaritás (ellen - Szeretet) szerinti életvitelnek az
ellensúlyozásaképpen viszont még nagyobb törvénytelenségeket követnek el: vagy
primitív formában, tehát alkohollal és drága pénzért vásárolt kábító szerekkel,
vagy annál is legrafináltabb fizkai módszerekkel és technikai trükkökkel,
valamint misztikus ideológiákkal – un. beavatási utak követésével - kábítják
magukat a valóságos szeretet-képességük, a spirituális éberségük
(egységtudatuk) vissza- és megszerzésére való törekvések helyett.
Primér emberi érzések
szintjén, inkább a nőkre, illetve az anyákra jellemző az engedékenység az
elnézés és szemhúnyás, az önáltatás, az apai morális igényesség, a szigorúság
és a elvárás inkább maszkulin jellegű. Az odaadási vágy feminin, a szerzési -
uralkodási vágy maszkulin jellegű, még akkor is, ha ezek a vágyak és érzések
egyes személyekben fordítottan vannak jelen. Hiszen tudjuk és látjuk, hogy
létezik megalkuvásra, gyöngéd odaadásra, idillikus és akár kegyes hazugságokon
is szerzett, de lehetőleg állandóan tartó családi meghittségre vágyó, naivan
türelmes és erélytelen férfi is. És ugyanakkor létezik hódításra, birtoklásra,
uralkodásra és családon kivüli élvezet- szrezésre, személytelken szexuális
kalandra vágyó nő is. De ezek csak a „fordított” tulajdonságok a karmák
jellegébő adódnak (Erős Föld, vagy Víz jellegű karmával rendelkező férfiak, és
erős Tűz, vagy levegő jellegű karmával rendelkező nők) és ezek azok a kivételek
amelyek, a mai lioberális világi moralitásban, pszichológiai és spirituális
szinten eltérnek a nemi meghatározottságoktól (íratlan szabálytól). Hiszen a
karma, a polaritás és a kiegyenlítődés tőrvénye alapján, amikor egy olyan
komplex struktúra mint az ember, amely mind a két nem összetett sajátosságait
magában hordja, erősen maszkulin jellegű karmikus meghatározódással bír a
kauzális dimenzió szinten (kheterikus teste szintjén), akkor ez a női személy
az asztrális dimenziókban önkéntelenül is a maszkulin jegyeit fogja erősíteni,
azokkal fog élni és esetleg még tűntetni is. És fordítva: minél erősebb a
feminin jellege van egy férfinak a karmájából adódoan, annál puhább, enézőbb,
korruptabb és érzékenyebb a lelki és az érzelmi szférákban.
Innen adódnak tehát a nemek
közötti felcserélődések, a transzvesztita hajlamoktól a szexuális aberrációkig
elmenően. Tény az, hogy az Analógia Törvénye alapján (Ami fent van ugyanaz mint
ami lent van...”), egy pontos megfelelés létezik a lényegi Kauzális funkciónak
megfelelő sprituális nemi jelleg és a fizikai meghatározottság, a természeti
(nemi) megnyilvánulási formának megfelelő, felvállalandó gyakorlati
életfeladatok között. Ezért, ha valaki nőnek születik fizkailag -
természetileg, az kauzális testében is nő, aki hím neműnek születik, annak a
kauzális teste maszkulin eszenciákat tartalmaz és mindössze a köztes
dimenziókban változik az meg, a karma jellge szerint. A karmának viszont nem az
funkciója, hogy megtartsuk, hogy az szerint folytassuk az életet és a karmikus
meghatározódásainkat erősítsük, hanem éppen ellenkezőleg: az az életfeladatunk
egyik legfontosabb része, hogy a karmánkat – karmikus meghatározottságunkat –
haladjuk meg. Ezért, az eredeti (ősi) nemi jellegnek a mesterséges biológiai
(fizikai) megváltoztatása, nem csak fizikai szintű megtermékenyítési és
kiegyenlítődési képtelenséget hoz létre, hanem erős akadályt és blokkot abban,
hogy az illető személy valaha is képessé váljon a spirituális – kauzális
funkciója betöltésére és a kiegyenlítődési – megváltódási életfeladata
betejlesítésére. Törvénytelen létállapotot és tőrvénytelen léthelyzetet idéz elő
tehát az élet minden vonalán, az ilyen, karma-feloldás megtetgadással járó
beavatkozás, még akkor is, ha a világi törvények ezt a nemi jellegnek a
biológiai megváltoztatását lehetővé teszik, illetve a hatóságok ezt
engedélyezik.
A helyzet uralási reflex és
a helyzet ellenőrzési vágy is épp annyira maszkulin érzés, mint a partner-
uralási, vagy a biológia test (egészség) fölötti ellenőrzési vágy, amelyhez a
nemi jelleg megváltoztatását lehetővé tevő, állítólag a Szeretet nevében
munkálkodó orvostudomány szolgáltatja a helyzet és a testuralási (az eredeti
nemi állapotnak a megváltoztatását célzó) eszközöket és módszereket. Nem
feltűnő, hogy miközben a technikai-tudományos racionalitásába belekábult
világunkban, a hölgyek meg akarják őrizni a feminitás külső jegyeit, de
törekvéseikben, ambícióikban és külsőségekben férfiak akarnak lenni, addig
transzvesztita a férfiak elsősorban a biológiai nemi jellegüket változtatják
meg, persze azzal a kényelmes tudattal, hogy ezzel együtt viszont, nem kell a
nők felelősségét is átvenniük: nem kell gyermeket szüljenek, mivel erre
eredetüktől fogva képtelenek. Ennek a kauzális szintű általános összezavarodást
tükröző személyi önbecsapásnak az első számú következménye nem csak a
kábítószerezés és az AIDSZ, hanem az egyre nagyobb méreteket öltő pedofilia is.
Minden dolog, minden
jelenség és folyamat tartalmazza magában a két világalkotó princípiumot, attól
függetlenül, hogy a polaritás tőrvénye alapján melyik princípium látszik
hangsúlyosabbnak egy adott folyamatban, individuumban, vagy jelenségben. Minden
maszkulin (Yang) elemnek létezik egy feminin (Yin) megfelelője és fordítva. Ha
meg akarjuk érteni a mágia, a keletkezés, a kreáció és a regeneráció
folyamatainak a törvényszerűségeit, nagy figyelemmel kell tanulmányoznunk és
elsősorban a saját személyitudatunkon belül kell felismernünk a Nemek
Törvényének megnyilvánulásait. A Nemek Törvénye, a Kiegyenlítődés Tőrvénye és a
Polaritás Tőrvénye szolgáltatott alapot az univerzális taoista metafizika (-
később: filozófia és vallás) megalkotásához. A maszkulin és a feminin
princípiumoknak megfelel Yang (Fény) és Yin (Szeretet) világalkotó szellemi
emanációk közvetlenül az abszolútumból válnak (áramlanak) ki és kölcsönös
együtthatásukban, áthatolásukban, megtermékenyítve egymást, létrehozzák e két
alapprincípium analogikus létezési formáit, mint a világosságot és a
sötétséget, a szárazságot és a nedvességet, a férfit és a nőt, a hímet és a
nőstényt, a savat és a bázist, a dúr és a mól hangzást, a kitágulást és a
beszűkülést, a termékenyítést és a termékenyülést, a kezdést és a befejezést, a
pozitívat és a negatívat, a feszültséget és az oldást és így tovább. Ezen két
alap princípiumnak megfelelő létformák - állapotok - egymással kölcsönhatásban,
egymástól elkülönülve és egymással kiegyenlítődve, újabb és újabb létformákat
hoznak létre, ezáltal újabb minőségeket alkotva, amelyek továbbá más és más
strukturálódási formákat hoznak létre, más és más összetett formákba szerveződnek
és rendeződnek.
De számunkra nem a Nemek
törvényének filozófiai vetülete a fontos, hanem az a része, amelynek azonnali
és közvetlen hatásait észlelhetjük a mindennapi életünkben. A Nemek Törvényét
az asztrológiában, a Hold és a Vénusz bolygóval, (az alkímiában a négy alapelem
harmonikus egységével, a preparáció, illetve a finomítás műveletével és az
aritmológiában a négyes számmal) hozzák analógiába. A Hold ugyanis nem csak az
Ősanya teremtő erejét és így részben a Jin ősprincipiumot is megtestesítő
bolygó, hanem ő az odás és az oldódás, vallmaint a tükröződés spirituális
jelenségeit megtestesítő bolygó is. Az a bolygó amely megtestesíti azt az
őserőt, aminek az alapján, minden okosnak látszó, védekező - civilizációs
mellékkörülmény, ésszerűségre törekvés és tudatos ellenőrzési vágy ellenére, a
tudattalanból feltörő vágy- és képzeletvilág ellenőrizhetetlen barlangjáratain
keresztül, az Abszolút Szellem, mint megtermékenyülő és szülő-teremtő szellemi
hatalom, közvetlenül megjelenik a pszichikai és a biológiai létezésben és
minden kertelés nélkül kifejti erejét (hatalmát) a Vénusz őserejével együtt és
ezt legfennebb csak elfojtani tudjuk, aminek ha nem családi tragédia, akkor
gyomor- és vese-betegség, nőknél: a méhhez- és a mellekhez, valamint a
petefészekhez kapcsolódó betegség és károsodás lesz a következménye.
Minden nőben ott van
a potenciális férfi és minden férfiban ott van a lehetséges nő. De mivel a
Polaritás Törvénye, a Hatás és Visszahatás (Karma) Törvénye, a Kompenzáció
(Alternancia) törvénye, valamint a Ritmus és a Ciklus törvénye következtében
egy adott létfolyamatban az egyik világalkotó princípium jobban érvényesül a
másiknál, ezért bennünk is inkább érezteti hatását a Szeretet, vagy a
Világosság az életünk egy-egy fejlődési (kiegyenlítődési) szakaszában. Ezért
ugyanolyan fontos a jelenlegi állapotunk (nemiségünk) elfogadása és teljes
részletességgel történő megismerése, átvilágítása, akárcsak a másik nemmel való
harmóniába kerülésre való ellenőrizhetetlen törekvés. A Nemek Tőrvénye alapján
nagyon fontos a másik nem megtestesítőivel való teljes (!) és őszinte kapcsolat
folytonos fenntartása és biztosítása. A szexualitást is magában foglaló
szellemi- lelki párkapcsolat gyakorlása elengedhetetlen feltétele spirituális
tágulásunknak, az én- tudatunk kialakulásától (l8-21 év) kezdve, az egyetemes
léttudat kialakításáig és a végső személyi kiegyenlítődés bekövetkeztéig: a
földi életünk befejezéséig.
A lehető leghibásabb
magatartás a nemi élettől való elzárkózás az úgynevezett
"magasztosabb" szellemi célok elérése érdekében, mert ez ellentmond az
egyetemes törvényeknek és így az Egyetemes Egységes Világszellemmel való
közvetlen kapcsolatunknak, amely kapcsolat csakis a Szeretet és a Fény
princípiumainak együttes átfödésén és kiegyenlítődésén keresztül nyilvánul meg
egyértelműen, és nem külön- zártan, valamelyik princípium kizárásával, vagy
elsorvasztásával.
A nemi elzárkózás
következtében felborított személyi egyensúly elsősorban EGÉSZ- ségtelenséget,
tudattalan fezültséget és szellemi hiányérzetből, vagy veszteségtől való
félelemből eredő agresszivitást eredményez, hiszen a másik fél (princípium)
megtestesülése nélkül élő ember fél ember, vagy félelmetes ember, tehát félő
ember. Mivel az elzárkózás által a kiegyenlítődést lehetetlenné teszi, a
tudattalanjában megjelenik a törvénytelenség, illetve a bűn tudata és
akarva-akaratlanul un. misztikus félelmek kezdik gyötörni, még akkor is, ha ezt
nem vallja be magának és ezt a fél - félő - emberi állapotát a tudattalan
legmélyebb rétegeibe rejti még önmaga elől is. Nézzük meg, hogy hány negyvenkilenc
éven felüli, cölibátusban élő, ép és egészséges pap létezik? Pedig polgári és
orvosi szemszögből ők kiegyensúlyozott, egészséges és nyomasztó gondok nélküli
életet élnek! És ez az egész- ségtelenség, még ha áttételesen is, előbb-utóbb
jelentkezik az élet más területein is, ha nem mindjárt a fizikai test szintjén,
akkor az asztrál test, illetve a pszichikai közérzetük: a lelki - morális
közérzet, vagy az intellektuális tevékenység és képességek szférájában.
Az a személy, aki a
konstellációjából is kiolvasható szexuális gátlásossága, szorongásai,
kényelem-szeretete, vagy létképzeleti- szellemi zavara, misztikus
megtévesztettsége következtében elzárkózik a érzelmi kiegyenlítődést is
lehetővé tevő szexuális kapcsolat létrehozásától, valójában nem teljesíti
spirituális életfeladatának legfontosabb részét. Ez a személy előbb- utóbb
kényelmetlen körülmények közé kerül és majd a szorult, esetleg tragikus
élethelyzetekben lesz kénytelen a nemi kapcsolatot átélni (Pl. nemi erőszak,
vagy szexuális zaklatás és ingerlés formájában.), aminek következtében
szenvedések és betegségek árán kerül kapcsolatban a Vénusz princípiumával.
Annak függvényében, hogy e tragikus kapcsolat hatására ráébred-e, vagy nem a
nemi (szexuális) rendeltetésének a jelentőségére és fontosságára, találkozik
majd olyan személyekkel és olyan információval, amely tovább segíti, vagy
zaklatja őt, mindaddig, amíg képes lesz a szexualitás teremtői és világalkotói
eredetét, annak egyetemes kiegyenlítődési funkciója szerinti spirituális
jelentőségét személyiségtudatába integrálni. Szerelmi életünknek ez a vetülete,
az anyaság, illetve a teremtői princípiumához is kötődik és azzal együtt a
Szeretetnek a látszólag külön választott, de kauzális szinten még egy egységes
megjelenési formája. Spirituális szempontból fontos arra figyelni, hogy
szexuális párkapcsolataink harmóniája és a környezetünkben élők
párkapcsolatának harmóniája legyen elsődleges a többi (rokoni, baráti,
ismerősi, üzleti) kapcsolatokkal szemben, mert ha a szexuális-szellemi
párkapcsolatunk nem harmonikus, és ami a leggyakoribb: hézagos és rendszertelen
vagy hiányzik, a többi kapcsolataink sem lehetnek normálisak és
kiegyensúlyozottak. Mert a Szereteten alapján (amely egy alacsonyabb vibrációs
fokozaton azonos Vénusz által megtestesített egységesülési vággyal, akárcsak a
Hold által megtestesített Teremtési aktusban való közvetlen részesüléssel)
elsősorban univerzális lények vagyunk emberi megtestesülésünkben és másodsorban
valamelyik más világalkotó princípiumnak (Fény - Szeretet: maszkulin - feminin)
az elsődleges megtestesítői, akiknek mindig szüksége van a kiegészítődésre és
kiegyenlítődésre, illetve az érzelmi és a természeti egységesülés aktusra, ami
analogikus megfelelések szintjén azonos az univerzális egyesülés mágikus
aktusában való részvétellel!
Csak ezután lehetünk
a Fényben és a Szeretetben felelősen létező lények, akik tudatosan részt
vállalnak, a Karma és a többi törvény alapján, a határtalan szellemi létezés
egy újabb határozott megnyilvánulási forma létrehozásában, amelynek a
szellemi-lelki kiteljesedésében, megerősödésében és önállósodásában
segédkezhetünk, anélkül hogy annak fejlődési programját erőszakosan és
önkényesen, befolyásolnánk a mi jóról és rosszról alkotott egoista
elképzeléseink (egyéni és csoportos korrupciónk), vagy az érvényben levő,
életnyerési és érvényesülési (tradicionális) élettechnikák által magszabott
moralitás és közhiedelem szerint. Fontos, hogy ésszerű civilizációs
zavarodottságunk közepette ne feledkezzünk meg a rendszeres, folytonos és
harmonikus érzelmi- szexuális kapcsolatok megvalósulásához szükséges nyugalmi
és bensőséges feltételek létrehozásáról és másokat se akadályozzunk meg ezeknek
a körülményeknek a megteremtésében. Ne vállaljunk magunkra semmiféle hős
szülői, vagy hős gyermeki áldozati szerepeket a szexuális partneri
kapcsolataink hátrányára. Nem csak azért mert ez egy hazug, érzelgős
szerepjátszás, ami csak arra jó, hogy leplezzük vele a partneri kapcsolat
fenntartásához szükséges fokozott figyelemre és odaadásra való képtelenségünket
- lustaságunkat és kényelmességünket-, és nem csak azért, mert ezzel a rokoni
magatartással legtöbbször többet ártunk, mintsem használnánk azoknak, akiknek
állítólagos érdekében meghozzuk a fölösleges áldozatokat, hanem azért
elsősorban, mert egy ilyen álláspont az egyetemes törvények szellemében
érvénytelen. A fölösleges anyáskodás, és apáskodás valójában őszintétlen
szerepjátszás, amivel a szerelmi, élettársi viszonyaink nehézsége elől, más
humanista szerepekbe menekülünk, megfoszt bennünket a szellemi kiteljesedésünkben
és így a tulajdonképpeni emberi feladatainknak a teljesítésében.
Mert nem az a feladatunk,
hogy fölösleges drámai áldozatokat hozzunk, amivel inkább ártunk mint
használunk magunknak és szeretteinknek, és nem az a feladatunk, hogy ezek után
a kijátszottak és a megcsalatottak pózaiban és szerepeiben tetszelegjünk, hogy
a végén belekeseredjünk és belebetegedjünk ezekbe a hamis szerepeinkbe, hanem
az, hogy az összes képességeinket felszínre hozva, kapcsolatba kerüljünk minden
őserővel, azokkal harmóniába kerüljünk mind a belső szellemi - lelki
folyamataink, mind a külső kapcsolataink és viszonyaink szintjén és hogy
kiegyenlítődjünk önmagunkban és ezáltal az emberi- természeti környezetünkkel.
A kiegyenlítődés viszont nem a szülő-gyermeki viszony erőltetését jelenti a
harminc éves gyermekkel miközben annak egy másik ellentétes nemű személlyel
kellene egy egészséges szexuális szerelmi kiegyenlítődnie. Amennyiben nem
segítünk a többi embernek -a hozzánk közelállóknak- azáltal, hogy nyíltan
elvárjuk tőlük: tegyenek meg mindent a saját testi- szellemi egészségük elérése
és megőrzése érdekében, ahelyett hogy hálatelten, csillogó szemekkel nézzenek
ránk, amiért olyan mindennapi feladatokat is elvégzünk helyettük, amiket ők
kellene elvégezzenek (amennyiben erre nélkülünk rá lennének kényszerülve), csak
növeljük az úgynevezett szeretteink lelki (tudati) zavarit és ezáltal a
szellemi diszharmóniát magunk körül. Minden embernek az feladata, hogy a
határhelyzetben levő fizikai dimenziót egybe kösse a fizikai - természeti
személye és a szellemi léttudata segítségével az Abszolút Szellemmel. Hogy
egész lényével elősegítse a teremtés határállapotaiban egymástól külön vált
lények közötti harmonikus és egyértelmű kollaborációt. Ez viszont lehetetlen a
Nemek Törvénye hatásának az összezavarásával, a hamis
információ-áramoltatással.
Persze, ugyanaz a
létfeladata azoknak is, akikkel a Karma és a Rezonancia Törvénye alapján együtt
kell élnünk. Még a karmájuk tisztázatlansága következtében krónikus
betegségekben szenvedő beteg szüleinknek és más hozzátartozónknak is az, hogy a
karmájukat feloldják és a kiegyenlítődési képességeik megszerzésével a
Mennyek Országa nevű megváltotti állapotot, önmagukban, minél nagyobb mértékben
létrehozzák. Márpedig ez lehetetlen a különböző természetű illetve a rokoni és
a szexuális jellegű kapcsolatok össze tévesztésével és összezavarásával. Nem
szabad megtévesztenünk és létfeladataik elvégzésében megakadályoznunk szeretteinket
kíméletes hazugságokkal és az ők ragaszkodó, egoista szeretet- elvárásaiknak a
feltétlen kielégítésével. Ezáltal csak félrevezetjük mind őket, mind saját
magunkat és a legsötétebb korrupcióvá züllesztjük azt, amit Szeretetnek
nevezünk. Az alkimia ezt úgy határozza meg, hogy csak egymástól jól
elkülöníthető elemek (személyek) és személyi feladatköreikben jól meghatározott
és elhatárolódott autonóm személyek egyesülhetnek, - tehát szerethetnek.
Az álegyesülések és a
látszat- szeretet különböző formái tulajdonképpen csak az általános
létkorrupciót tartják fenn és nem vezetnek a szretet – világosság
kiegyenlítődéshez, hanem éppen fordítva: akadályozzák annak a megvalósulásá.
Ezért a szellemi céltalan körben-forgáshoz, valamint a valós beteljesülés és
kiegyenlítődés elmaradásához, kietlenséghez és az öregkori céltalan
elmagányosodáshoz vezetnek, de valós és tartós egészséghez, családi
boldogsághoz és az egyéni nyugalomhoz, a szellemi derűhöz és az egészséghez
semmiképpen. Csak akkor lehetek teljes és egészséges személy, ha van az
életemben egy másik, egyedüli(!) és ellentétes nemű személy akivel a
Teljességet és az Egészséget megvalósíthatom és azokat Tökéletesen átélhetem.
Akivel a Fény és a Szeretet kiegyenlítődésének a misztériumát emberi határ-állapotomban
legalább részben, de lehetőleg folytonosan átélhetem. Egyszer s mindenkorra
tudomásul kell vennünk, minden romantikus misztika és minden tudományos
pszichologizálgatás ellenére, hogy ez, a kiegészítő személy, soha nem lehet más
a Nemek Törvénye alapján, mint az az ellentétes nemű ember, akivel minden
dimenzió szintjén teljes páros kapcsolatban élek. Ilyen „belterjes”
kapcsolatban pedig nem élhet hosszú távon egészségesen és termékenyen testvér a
testvérrel, vagy barát a baráttal, de a leginkább nem élhet szülő a gyermekével
és gyermek a szülőjével! A fiát, vagy a lányát annak a szeretőitől, vagy
házastársától féltő és attól elidegenítő szülő, a felnőtt gyermeke élettársát
rágalmazó, vagy szidalmazó, azzal féltékenységében gáncsoskodó szülő, valójában
veszélyesebb és zavarosabb szellemi és lelki incesztusban él a gyermekével,
mint az, a züllött és erkölcsileg megtévedt szülő, aki a saját gyermekét zsönge
fiatal korában fondorlatosan elcsábítva, azzal szexuális kapcsolatot létesít,
vagy éppenséggel megerőszakolja.
A
gyermek-szülői viszony minősége egy folyamatos átalakuláson megy keresztül a
testet öltés időszakától (a biológiai fogamzástól számított l8-21. naptól) a
gyermek önállósodási képességeinek kifejlődésig és kialakulásáig és legkésőbb
huszonegy éves korban meg kell szűnjön a szülő gyermek kapcsolatnak minden
irányítási - ellenőrzési, befolyásolási (beleszólási, beavatkozási) jellege. Az
egyetemes törvények szempontjából törtvénytelenül fenntartott befolyásolási
kapcsolat, csak gátolja mindkettőnek az individuális szellemi kiteljesedését és
kitágulását és kiegyenlítődését és a kapcsolat ilyen jellegű tovább-folytatása
nem hoz létre csak további karmikus terheket. A végtelenségig passzolgatják
egymásnak karmikus feladataik megoldását ugyanis a legtöbb magányos szülő,
öntudatlanul bár, de egyfajta párkapcsolati kompenzációként éli meg a
gyermekével történő „pragmatikus” együttélését. Ebből erednek a felnőtt
"gyermekek" intim dolgaiba való féltékeny beleszólások és az érzelmi
zsarolások.
A Nemek Törvényének a minél alaposabb meg értésére és a törvény szelleme
felhőtlen átélésére való törekvés nélkül, valamint a lelki és a pszichikai
hatásainak a figyelmen kívül hagyása, lehetetlenné teszi a többi törvény teljes
megértését, tudati integrációját és mindennapi használatát. És viszont: ez a
szabály külön - külön érvényes mind a hat törvényre, vagyis azoknak a többi hat
törvénnyel való viszonyára. A Nemek törvényének ismerete és használata
feltételezi az élettársunk karmája ismeretét és az annak meghaladására tett
erőfeszítéseit, a karma feloldásban szerzett eredményeit. A lelki társ iyen
szemszögű megbecsülését és szellemi teljességének, egyéni szabadságának,
spirituális programja másságának, különbözőségének és individuális jellegének
az elismerését és tiszteletben-tartását. Ez viszont csak annyiban
érvényesülhet, amennyiben az élettárs karmája és önmegváltódási programja nem
különbözik annyira a mienktől, hogy ez a különbözőség lehetetlenné teszi a
lényegi, spirituális és szellemi-lelki kiegyenlítődést a két fél között és a
kapcsolat megreked a testi kielégülési szinteken, valamint a hétköznapi
szükséges feladatok érdekében fenntartott kommunikáció szintjén. Ebben az
esetben ugyanis a kapcsolat törvénytelen, még akkor is ha a legmagasabb rangú papi
áldással van szentesítve. És persze, a feltétel fordítottan is érvényes: hiába
érzem úgy, nem baj az, ha testileg nem vonzódom, vagy vonzzom az élettársamat -
élettársamhoz, mert úgy tudom és úgy érzem hogy szellemi – intellektuális
szinten és érzelmileg azonosulni tudok a párom minden lelki és szellemi
problémáival, igényeivel, képességeivel, miközben testileg nem kívánom, vagy ő
nem kíván engem, mert az értelmi és érzelmi harmónia és szonosulási képesség,
még egyáltalán nem a spirituális szinvonal. Mert ha spirituális szeinten is
létezne az erős vonzódás és az egységesülési vágy, akkor testi kiegyenlítődési
véágy és képesség is lenne a két személy között.
Mindennek a tudatosítása
szükséges ahhoz, hogy igazi lelki – szellemi társat találjunk magunknak és
tényleges egységet képezhessünk az igazi élettársunkkal. Hogy létrehozhassuk a
kapcsolatunk által lehetővé tett egységesülés segítségével a szellemi-lelki
egészségünket, ami a fizikai egészségünknek a feltétele. És ez érvényes a
szexuális aktus közbeni magatartásra, mentalitásra is, ahol maximális
odafigyelést és megértést kell biztosítanunk egymás számára, figyelve arra,
hogy az egyéni kielégülési való törekvésünk ne vezessen az élettárs érzelmi –
és testi szükségleteivel szembeni közömbösséghez, vagy az élettárs
manipulációjához.
Jó tudni, hogy nem
csak a fizikai dimenzió szintjén történő egyesülünk, a szexuális aktus közben
nem csak energetikai, vagy esetleg lelki szinten történő kiegyenlítődéshez
vezető út, hanem mentális és kauzális szinteken is meg kell történjen a kiegyenlítődés.
És fordítva: ha két ember között nem történik meg a spirituális kiegyenlítődés,
a szexuális kielégülés idő múltával unalmassá válik. Az ide vonatkozó problémák
és spirituális – érzelmi feltételek tudatosításához, nagy mértékben hozzásegít
a két személy asztrológiai sorsképletéből kiolvasható karmikus
meghatározódásainak és harmonizációs – megváltódási feladatainak, készségének
és képességének (személyi horoszkópjaink karmikus aspektusainak és
harmonizációs lehetőségeinek) az ismerete is. Mert nem csak fizikai értelemben
vett egyesülés történik a szexuális aktus közben, hanem spirituális
egységesülés jön létre a nőben elsődlegesen megnyilvánuló Hold (Lunáris),
Vénuszi és Neptunuszi princípiumok által és viszont: a férfiban elsődlegesen
manifesztálódó Nap (Szoláris), Marsi és Uránuszi princípiumok kölcsönös
találkozása és kiegyenlítődése által. Ezért, az univerzális egybeolvadásnak
(unió mystica) a párkapcsolaton belül történő megvalósításáért, az
egység-élmény realizálásáért és teljes átéléséért, szükséges a teljes személyi
(szellemi - mentális) éberség elérése irányába tett állandó erőfeszítés, tehát
a szeretet, a hit, a közvetlenség, a meghittség, a gyöngédség és a bizalom,
nyugalmat és biztonságérzetet adó gyakorlása. Ez a Szeretet- gyakorlás nem az
önmagunk ámítását kell szolgálja, és ezért pont úgy nem lehetséges a másik fél
kauzális, meghatározottságainak a nagybani ismerete nélkül, mint ahogy nem
lehetséges a mi személyes horoszkópunk ismerete által lehetővé tett belső
felismerések és minden teatralitás nélküli, őszinte beismerések nélkül.
Nem lehetséges a magunkra,
vagy magunkba (tudatunkba) pingált úgymond erősítő, pozitív mantrák és más,
pozitív jelmondatok erőszakos, százszoros és ezerszeres elismétlése révén,
hanem csakis a mindennapi élet apró-cseprő mozzanataiban való egység
megvalósításáért tett erőfeszítések révén. De a párkapcsolatban a legfontosabb
a másikkal szembeni bizalmas és őszinte megnyílás megvalósítása, amihez egy
szintén odafigyelő, saját belső poklaitól nem félő, őszintén kitárulkozni képes
partnerre van szükség. A teljes őszinteség és kitárulkozás nélkül a szerelmi
aktus közbeni Egészség, a Teljesség és az Egység élményének megvalósítása
lehetetlen. Csak így érhetjük el azt a kiegyenlített spirituális állapotot,
amit Jézus így jellemzett, hogy "Amikor a kettőt eggyé teszitek és a
bensőt olyanná mint a külsőt, a külsőt, mint a bensőt, a fentit mint a lentit,
s így a férfit, mint a nőt, egyetlen egységgé, hogy a férfi ne (csak) férfi és
a nő ne (csak) nő legyen, amikor szemet szemért tesztek, kezet kézért, lábat
lábért, akkor mentek majd be a királyságba." (Apokrifek: Tamás
Evangéliuma,22.) Ahhoz viszont, amíg ehhez az egységesüléshez el
juthassunk, előbb mindkét félnek, minél nagyobb mértékben meg kell valósítania
az alapfunkcióját és ennek érdekében a két egymástól teljesen eltérő, egymástól
merőben különböző funkciót és primordiális rendeltetést, soha nem szabad szem
elől téveszteni és egyiket a másikkal összekeverni, illetve egyiket a másik
ellenében bármiféle előnyben részesíteni. Csak az, aki erről a lényegi
különbözőségről nem vesz tudomást, törekszik a két nem egyedei közötti
egyenlőségre, mivel nem tudja, hogy az életben nincs az a tevékenység, amiben
ők egyenlők lehetnek. Amint mondja Hamvas Béla a Tabula Smaragdinában: „Az
egyenlőség az egység megrablása!” - Hiszen a nőnek az un. belső felelőssége, a
férfiénél százszor erősebb mágikus képzelőerejének az irányításáért való
felelőssége az elsődleges, a férfinak a családért – annak jólétéért és
védelméért - való gyakorlati munkálkodás és, amikor ez sem bizonyul
elégségesnek, akkor a nehézségekben való helytállásért és kitartásért való un.
külső felelőssége a fontosabb. – Akkor miképpen lehetnének egyenlők?
A
két egymástól teljesen eltérő alapfunkciójú elem (Személy) között, az egység
megvalósítása lehetséges és tudatos törekvések útján, annak meg is kellene
valósulnia, de az egyenlőségük, eleve nonszensz. A szellemileg fel nem ébredt
nőkben is éppen akkora hatalomvágy létezik, ha nem nagyobb, mint a természeti
hím-tudat színvonalán élő, zavaros férfiakban. A lényegi különböződés nem
ismeretének és el nem ismerésének, valamint a nők rejtett, de alattomban igen
is működő halatom-vágyának az összegeződéséből adódik a nemek közötti örök
zavartság és tájékozatlanság, és ebből a zavartságból ered az a rengeteg
fölösleges párkapcsolati dráma és családi tragédia (Pl. Egymásnak és önmaguknak
okozott halálos betegségek), amelyekre az orvostudomány un. gyógyszereket és
vitaminokat ajánl.
Mindenki, aki a Nemek törvényével és általában az Egyetemes törvényekkel ismerkedik, meg kell értse, hogy a férfiaknak is éppen akkora és éppen olyan fontos szerepe és funkciója és végső soron: közvetlen személyes dolga és kötelessége van a gyermekek egészségében és fejlődésében, mint az anyáknak (Még hogyha egészen más fajta is ez a kötődés!). És, hogy metafizikailag, vagyis az elsődleges realitás és az élet ősi funkciója és rendeltetése szempontjából, teljesen elhibázott, és megváltás - ellenes (Hamvas megfogalmazásában: Antikrisztusi) az a szokásrend és az a társadalmi törvénykezés, amely ezt, a magzat kihordással és a gyermekek fizikai megszülésével teljesen egyenértékű, apai nevelői - beavatói funkciót nem veszi figyelembe a nők által is éppen akkora – egyforma! – mértékben okozott házasság-bontások esetében! Azok a modern és posztmodern tradíciók és törvényerőre emelt, emancipált elképzelések, tehát, amelyek a férfiban azt tudatosítják, hogy „Neked csak a családnak való zsákmányszerzés és a gyermekekkel való esti, vagy hétvégi játszadozás, majd azoknak a társadalomba való integrálása a feladatod, vagyis, ha elhagyod a családot, akkor a gyermekeidet az asszonynál hagyhatod, mert neked csak anyagilag kell azokról gondoskodnod, csak az anyagi létükért vagy felelős, erkölcsileg és szellemileg nem.” És azok, amelyek a nőkben ugyanakkor azt tudatosítják, hogy: „Amennyiben szerelmes leszel valaki másba és el akarod azért hagyni a férjedet és így szétbontani a családot, vagy, ha úgy érzed, hogy nem bírod cérnával azt, hogy a férjed nem csak a testedre és a gyakorlati gondjaidra kíváncsi, hanem az érzelmeidre, illetve a képzeleti világodra is - Vagyis: ha a megelégelted a személyi integritásodat ezzel a zavaró kíváncsiságával alapvetően sértő férjed kellemetlen jelenlétét. -, nyugodtan ott hagyhatod, mert a bíróságok és a törvényszékek a gyermekeket úgy is neked ítélik oda, amennyiben nem vagy bizonyíthatóan elembajos, börtönbe zárt gonosztevő, kezelhetetlen nemi beteg, visszaeső alkoholista, vagy drogos.”, nos, ezek a korrupt közmegegyezésen alapuló társadalmi szokások, egyenesen luciferiek és sátániak! – Igenis ezt írtam le: Luciferiek és sátániak, és nagyon is a tudatában vagyok annak, hogy miért használok ilyen eszkatologiai kifejezéseket. - Beszéljünk végre világosan.
Mindenki, aki a Nemek törvényével és általában az Egyetemes törvényekkel ismerkedik, meg kell értse, hogy a férfiaknak is éppen akkora és éppen olyan fontos szerepe és funkciója és végső soron: közvetlen személyes dolga és kötelessége van a gyermekek egészségében és fejlődésében, mint az anyáknak (Még hogyha egészen más fajta is ez a kötődés!). És, hogy metafizikailag, vagyis az elsődleges realitás és az élet ősi funkciója és rendeltetése szempontjából, teljesen elhibázott, és megváltás - ellenes (Hamvas megfogalmazásában: Antikrisztusi) az a szokásrend és az a társadalmi törvénykezés, amely ezt, a magzat kihordással és a gyermekek fizikai megszülésével teljesen egyenértékű, apai nevelői - beavatói funkciót nem veszi figyelembe a nők által is éppen akkora – egyforma! – mértékben okozott házasság-bontások esetében! Azok a modern és posztmodern tradíciók és törvényerőre emelt, emancipált elképzelések, tehát, amelyek a férfiban azt tudatosítják, hogy „Neked csak a családnak való zsákmányszerzés és a gyermekekkel való esti, vagy hétvégi játszadozás, majd azoknak a társadalomba való integrálása a feladatod, vagyis, ha elhagyod a családot, akkor a gyermekeidet az asszonynál hagyhatod, mert neked csak anyagilag kell azokról gondoskodnod, csak az anyagi létükért vagy felelős, erkölcsileg és szellemileg nem.” És azok, amelyek a nőkben ugyanakkor azt tudatosítják, hogy: „Amennyiben szerelmes leszel valaki másba és el akarod azért hagyni a férjedet és így szétbontani a családot, vagy, ha úgy érzed, hogy nem bírod cérnával azt, hogy a férjed nem csak a testedre és a gyakorlati gondjaidra kíváncsi, hanem az érzelmeidre, illetve a képzeleti világodra is - Vagyis: ha a megelégelted a személyi integritásodat ezzel a zavaró kíváncsiságával alapvetően sértő férjed kellemetlen jelenlétét. -, nyugodtan ott hagyhatod, mert a bíróságok és a törvényszékek a gyermekeket úgy is neked ítélik oda, amennyiben nem vagy bizonyíthatóan elembajos, börtönbe zárt gonosztevő, kezelhetetlen nemi beteg, visszaeső alkoholista, vagy drogos.”, nos, ezek a korrupt közmegegyezésen alapuló társadalmi szokások, egyenesen luciferiek és sátániak! – Igenis ezt írtam le: Luciferiek és sátániak, és nagyon is a tudatában vagyok annak, hogy miért használok ilyen eszkatologiai kifejezéseket. - Beszéljünk végre világosan.
De, amiként fent is finoman utaltam
erre, nem csak a férfi igazi nevelői – apai – irányítói – fejlesztői, vagyis:
Szaturnuszi funkciója ismeretlen, illetve közösségileg megtagadott egyelőre a
mi, fejlettnek képzelt kultúránkban, hanem elsődlegesen (Mivelhogy a
Szaturnuszi funkciót megelőző!) az átvilágítói – megtermékenyítői (Szoláris)
funkciója és szerepköre az, ami még inkább ismeretlen. És, még a férfiak
eszében és életképzeletében is, ez a primordiális metafizikai szerep és funkció
be van helyettesítve a zsákmányszerző (természet – és a más embereket
kizsákmányoló) és az élvezet-okozó (orgazmus-produkáló), valamint a társadalom-
és közösség-építő, közösség irányító szereppel és funkcióval. Amiként tehát a
gyermeknevelés kérdésében az a tévképzet áll fenn és az hozza a törvényt, hogy
a tanítók és a tanárok (pedagógusok) kell elvégezzék és nem a szülők és persze,
a leginkább nem az apa a gyermekeknek az élet alaptörvényeibe és funkciójába
való spirituális beavatását, ugyanúgy a nők (szeretők és feleségek) lelki- és
képzeleti (idea-) világa átvilágítását is, új-tradicionálisan a papoknak,
liberálisan: a pszichológusoknak és a pszichiátereknek kell elvégezni. Ez nem
azt jelenti, hogy a nőknek ne lenne elvárása arra, hogy a szeretőjük – vagy a
férjük foglalkozzon az ők lelkével. Sőt: IGEN IS A NŐK NAGY TÖBBSÉGE – nem
véletlenül! – tudattalanul ELVÁRJA, HOGY A FÉRJ, VAGY AZ ÉLETTÁRS FOGLALKOZZON
A LELKÉVEL, ÉS HA NEM TESZI, AKKOR VAGY PANASZKODIK, VAGY VESZEKEDÉST PROVOKÁL.
Azonban, ez a foglalkozás, csak egy bizonyos határig mehet el! Azon a határon
túl, amelyen kívül a nő, még jóságosnak és szeretetteljesnek és odaadónak és
áldozathozónak tüntetheti fel magát, mind önmaga, mind a külvilág előtt - amely
határon kívül, még nem érzékelhető a nőnek a férfit – férjet való, rejtett
legyőzési késztetése, valamint a kapzsiság, a kéjvágy, az irigység, a
neheztelés és a haragvás, az élettársi-szeretői kapcsolaton kívüli szexuális
élményekre való sóvárgás és álmodozás, a rejtett beavatkozási és hatalmi mánia,
a munka nélküli gazdagodási vágy, stb., isten őrizz, a mai férfinek behatolni
és ott szétnézni! Az már beavatkozás a nő személyes integritásába! Az már
visszaélés a bizalommal, az már családon belüli erőszak, pszichológiai
zsarnokoskodás, és mentális terror. - Az már nagyon sok, külső és belső
teher a gyenge nő számára kérem szépen, és az ilyen férfitől, aki ezt a határt
nem tartja tiszteletben és illetéktelenül bele gyalogol a csupa jósággal,
önzetlen szeretettel és önfeláldozással telt, emancipált és jogait tudó női
lélekbe, minél hamarabb meg kell szabadulni. Attól el kell válni, és az elől
még a gyermekeket is el kell menekíteni! (Feleségem azt írta a bíróságra
beadott hatalmas panaszáradatában, hogy akkora terrorista vagyok, hogy még a
gyermekeink is veszélyben vannak mellettem.)
Mert mindaddig, amíg az
szerint ostoba közhiedelem szerint rendezzük az életünket, amely alapján a
férfinak csak az a dolga, hogy maga és a női párja számára, első számú élvezet-
és kényelemszerző fél legyen, illetve, hogy gazdasági családellátó legyen, és
ennek a funkciónak a betöltése érdekében, a gyermekei erkölcsi – szellemi
nevelését, irányítását a tanítókra, tanárokra, pedagógusokra kell bízza, a
felesége lelkivilágát viszont a papokra, pszichológusokra, és misztikus
gurukra, addig nincs amiért a férfiaktól család és gyermekek iránti
felelősséget – netalán tán ilyen jellegű áldozatkészséget – elvárni! És
viszont: amíg ez így van, a az egyetlen járható út a spirituálisan felébredt,
de a közösségi szokásrenddel és az annak megfelelő matriarchális-feminista
törvénykezési szokásokkal szemben fegyvertelen férfiak részéről az marad, hogy
az első hűtlenkedési és másságra való sóvárgási jelek észlelésekor a
feleségektől elváljanak.
A férfi, amikor ösztönösen,
minél nagyobb mértékben akar fizikailag, de pszichikailag is behatolni a nőbe,
tulajdonképpen a saját abszolút lényéig akar önkéntelenül visszahatolni (Az
egységbe) és ott megnyugodni. A nő, amikor (tényleg és igazából) magába fogadja
a férfit, a saját abszolút lényét akarja a férfi által vissza fogadni és ez által
végre teljesen világossá válni, magából az addig mélyen elzárt szeretetet
kiárasztani, és megtermékenyülni, teljes fényszeretetté válni. Ehelyett
viszont, mi van? Egyrészről trófeavadászat, vagy kocsma, focimeccs, boxmeccs,
hokimeccs, sporthorgászat, tévénézés, hatalomszerzést és hatalommegtartást
szolgáló tudományos munka és más komoly dolgok. Másik részről: "- Rendben
van szívi, ha ez annyira fontos neked, akár szeretkezhetünk is, legyen meg a te
örömöd. Sőt: tova harmincöt fölött, még hálások is lennének a hölgyek, ha
valamiképpen még gyermeket is gyártanának nekik a férfiak ezzel a „minden áron”
való szexuális élvezetcsikaró törekvéseikkel, de a lelkükbe..., nos oda meg ne
próbáljanak behatolni, csak addig a határig (Hamis Szaturnusz), amíg a hölgyek
számára az kényelmes, illetve nem felkavaró... Amíg tehát a látszat-egységben
jól tudják érezni magukat a férfival, és az nem bántja, sérti meg azt az
ennivaló, filigrán kis egocskájukat... És még inkább, és sőt: „-Miért ne
csinálnánk fordítva, hiszen egyenlőség van, nem? Vagyis te nem kérdezel semmit
rólam, nem érdeklődsz, nem motyogsz közbe és nem is teszel semmit, csak hagyod,
hogy a női- és a porno magazinokból tanultak alapján boldoggá tegyelek. És,
hogy a pornólapokból tanult abszolút-biztos technikámmal megkeményítsem a
hímvesszőt, esetleg, hogy ne und magad, az elengedhetetlen sörödet is
szopogathatod közben..., és én majd jól elintézlek, te csak dőlj nyugodtan a
hátadra és hagyd magadat a mennyországba vinni, és megtermékenyíteni magad
általam, a szuper nő által... Mindössze annyit kérek tőled, hogy ne akarj
semmit, sem magadtól, sem tőlem, csak élvezd a kényelmes öncélú gyönyört...
- Hát persze, hogy ebben az „egymásnak lehetőleg nem ártani” nevű alapállásban, sehol a nyugati civilizációban nincs boldogság, hanem annak a látszata és üres téri színháza. És persze, hogy így nem születhetnek utódok. Milyen spirituális színvonalon van az a kultúra, amelynek az őt létrehozó tagjai képtelenek a saját genetikai kódjaik reprodukciójára és tanulatlan, éhező emigránsok gyermekeivel kell feltölteniük az óvodáikat, az iskoláikat, gyáraikat és egyetemeiket? Mennyire lehetnek annak a társadalomnak tagjai ténylegesen egészségesek és boldogak, akik nem tükröződhetnek, a saját gyermekeikben? Egyáltalán, létezik-e kölcsönös egymásba hatolás és megtermékenyítés nélkül, de főként közvetlen – saját gyermekben való! - tükröződés nélkül tényleges boldogság?
Nagyanyáinkat még boldoggá tette a háborúba induló egyenruhás férjeik és udvarlóik szépséges látványa. A csonkán hazaérkező férjek tépett egyenruhás látványa már kevésbé. Az én lányaimnak - a mi lányainknak - már egészen biztos, hogy nem a háborús hősök fognak tetszeni, hanem a mellettük maradó, mellettük és velük együtt az életben helytállni akaró, gyermekeiket gondozó férjeik: az utódaik mellett helytálló édesapák. Legalább is úgy látom én, hogy előbb - utóbb elérkezik annak az ideje, hogy a régi harcos és zsákmányszerző férfi típust, játékon kívül helyezi majd, a gyerekeit az élet szellemi értelmébe beavató apa, és a jelenkori apokaliptikus erkölcsi válság után, a Szaturnusz is kezd majd látszani a férfiből, a zsákmányoló hérosz (Mars), és az élősködő, frivol here (Férfi-Vénusz) mellett.
- Hát persze, hogy ebben az „egymásnak lehetőleg nem ártani” nevű alapállásban, sehol a nyugati civilizációban nincs boldogság, hanem annak a látszata és üres téri színháza. És persze, hogy így nem születhetnek utódok. Milyen spirituális színvonalon van az a kultúra, amelynek az őt létrehozó tagjai képtelenek a saját genetikai kódjaik reprodukciójára és tanulatlan, éhező emigránsok gyermekeivel kell feltölteniük az óvodáikat, az iskoláikat, gyáraikat és egyetemeiket? Mennyire lehetnek annak a társadalomnak tagjai ténylegesen egészségesek és boldogak, akik nem tükröződhetnek, a saját gyermekeikben? Egyáltalán, létezik-e kölcsönös egymásba hatolás és megtermékenyítés nélkül, de főként közvetlen – saját gyermekben való! - tükröződés nélkül tényleges boldogság?
Nagyanyáinkat még boldoggá tette a háborúba induló egyenruhás férjeik és udvarlóik szépséges látványa. A csonkán hazaérkező férjek tépett egyenruhás látványa már kevésbé. Az én lányaimnak - a mi lányainknak - már egészen biztos, hogy nem a háborús hősök fognak tetszeni, hanem a mellettük maradó, mellettük és velük együtt az életben helytállni akaró, gyermekeiket gondozó férjeik: az utódaik mellett helytálló édesapák. Legalább is úgy látom én, hogy előbb - utóbb elérkezik annak az ideje, hogy a régi harcos és zsákmányszerző férfi típust, játékon kívül helyezi majd, a gyerekeit az élet szellemi értelmébe beavató apa, és a jelenkori apokaliptikus erkölcsi válság után, a Szaturnusz is kezd majd látszani a férfiből, a zsákmányoló hérosz (Mars), és az élősködő, frivol here (Férfi-Vénusz) mellett.
A nő – férfi, feminitás – maszkulinitás
problematika megértésében és kezelésében a két alapfunkciónak az organikus
egymás-kiegészítésére való törekvésben, a misztika éppen annyira tévút, mint
materializmus útja. Két
végletes és végzetes káprázat. És semmivel sem jobb ezen tévutaknál, a kettőnek
a minőség nélküli vegyülete sem, amin az anyósom és a volt feleségem együtt
jártak! Ez, a tinglitangli és a Hamvas Béla által ismertetett kenyőcsölés útja.
A kenyőcs tudniillik mindig az élet megnyerhetőségének a misztikus materialista
vagy idealista ideológiája, amivel az emberek bekenik a saját lelküket és
egymás lelkét, annak érdekében, hogy a boldogság-reménye fenn maradjon és így,
az élet dolgai működhessenek. Egyszer itt, aztán ott. Egyszer semmibe vesszük
az anyagot és dicsőítjük a szellemet, máskor semmibe vesszük a szellemet és
dicsőítjük az anyagot. Fontos, hogy meg legyen hozza az ideológia! A két
véglet: mikor a misztikus fanatizmus, mikor az okoskodó liberális relativizmus.
A kettő vegyülete: az itt is, ott is használható kenyőcs, viszont az
eredetieknél sokkal veszélyesebb. Ez, a kettő látszólag nagyvonalúan toleráns,
de valójában csak felelőtlen, „humánus” egybemosása: ez, a misztikus eszmékkel
vegyülő vallásos érzelgésnek a merkantil anyagiasság szellemiségével való
egyesülési lehetőségének a káprázata, vagyis a létrontás erőinek helyet adó,
örök korrupció. A kereszténynek hazudott korrupcióban való kiegyezés és persze,
a személyi gyengeségek nevében elfogadott morális igénytelenség. Hiszen
bocsánatos bűnökkel élő emberek vagyunk mindannyian, nem? Ez, a kifelé
fordított boldogságkeresési ideológiákkal való megegyezés steril kietlensége.
Ebben a közmegegyezésen alapuló moslék-moralitásban él a mai ember és ez
szerint vezeti az életét. A feminista siker- és szellemcentrizmus másodrangúvá
süllyeszti és személyi akaratában elnyomja az anyát a csinibaba ellenében, az
anyagcentrizmus, ha rejtetten is, de a családban fölöslegesnek – kiiktathatónak
– ítéli az apát a gyönyörszerző playboy és az impotens tudós pedagógus
ellenében.
És
így jutottunk el, előbb a lombik-bébi programokhoz, és a spermabankokhoz, majd
a klóónozáshoz. Az abszolút egoizmushoz: az áldozatot hozni képtelen, illetve a
folyton téves és hamis áldozatot hozó negatív Halak-lélekhez és a magát oda
adni, magát megosztani képtelen, negatív Oroszlán, Nyilas és Bak szellemiséghez.
A klóónozás az egoizmusunk csúcsa: individuális, földi önmagamat, vagyis a
tükröt, szellemi erők nélkül, anyagi szinten reprodukálni és azt
sokszorosítani, mivel képtelen vagyok magamat „mással összeadni” (Halak),
illetve valami mást, a földi önmagamon, a drágaságos individualitásomon kívül
fontosnak és lényegesnek látni.
De itt jelenik meg, a Szaturnuszi
öntudat magasrendű szelleme, amely azt mondja, hogy nem. Nem engedek, sem az
alacsonyrendűnek látott, megvetett és lenézett anyagi információ semmibe
vételének, sem a megbízhatatlannak (Mert megfoghatatlannak), illetve nem
létezőnek kikiáltott szellemi világ elárulásának. De nem engedek a kettő
találomra és önkényesen kiemelt részeinek az összekutyulási szándékának sem! Ez
lenne az apai szellem teremtés-világító és megváltás felé irányító funkciója.
Ez, a rigurózus férfiúi megkülönböztetési képességgel: absztrakciós képességgel
is rendelkező, egyetemes tudatra alapozott férfi-szülői öntudat, amely nem csak
közvetlen pozitív eredményekben, hanem hosszú távú következményekben is képes
gondolkozni és előrelátni, a gyermekét azonnal ellátni akaró és azt mindig
biztonságban tudni akaró, tehát az azonnali pozitív eredményeket váró és leső
anyai lelkesedéssel és aggodalmaskodással, illetve a női élvezetcentrizmussal
szemben. Ez a keresztény férfi lényege, ezért kell őt föltétlenül megtartani a
család és a gyermekei mellett, és nem csak azért, hogy azok megélhetését
biztosítsa! Az élvezet-okozó szexuális erejével már alig együtt járó férfi
nemzőképessége (Habár, mostanában az utóbbi egyre kevésbé igaz...) és a fizikai
erejében és maradék harci kedvében rejlő zsákmányolói képességei mellett, az
édesapa pótolhatatlan beavató funkciója! – Amennyiben létezik a kiegyenlítődés
törvénye, ez alapján kell lennie a köznapi férfiben is egy olyan spirituális
értékű lényegiségnek, ami metafizikailag (Vagyis a teremtés eredeti
rendeltetési logikája szerint) egyenértékű a nők magzatfoganási- és magzat
kihordási, valamint a gyermekszülési képességével! – Ami spirituális szempontból
egyenértékű nő teremtői képességével! – És ez nem más mint a
szellemvilág-törvényeinek a megismerési és belátási, betartási képességére
alapuló, irányítói, alakítói, fékezői, és ha kell: korlátozói, szellemirányító
apai képesség, amit minden férfinak meg kell keresnie és maximálisan ki kell
fejlesztenie önmagában. E nélkül, ugyanis, a lényeg szempontjából, vagyis a
rendeltetése szempontjából nem teljes férfi a férfi!
A probléma viszont nem csak
az, hogy erről a pótolhatatlan apai funkciójukról és szerepükről férfiak
kilencvenöt százaléka semmit nem tud, hanem az is, hogy éppen a férfinak ettől
az igényességétől, az átvilágító – tisztító, megtermékenyítő, következetesen
elváró, és nem elnéző, megváltói alapállásától idegenkednek és ettől menekülnek
a saját termékenyülési képességüktől iszonyodó nők. – Még az ezoterikus
kékharisnyák is, a misztikusan emelkedett női széplelkek is rettenetesen félnek
a biológiai és a szellemi termékenyítő – átvilágító - képességükkel őket
akaratlanul is veszélyeztető férfiaktól. Sőt: a leginkább ők, csak a tolerancia
nélkül úgy-e elképzelhetetlen szeretetről prédikálva, szépségesen megható
misztikus elméletekbe rejtik az önkéntelen, vagy tudatosan gyakorolt
férfi-leszerelői (férfi szellemiség- kiherélő) törekvéseiket! Ezt, a
megtermékenyítő-megváltó férfi szellemet próbálják semlegesíteni és kiiktatni,
a bocsánatos bűnök és a kegyes hazugságok, valamint a finom csúsztatások
segítségével a nők, és hogyha nem lehet, akkor azonnal neki fognak az
atya-férfit kizárni az életükből, és felcserélni azt, az öncélú élvezetkínáló
macsó- zsákmányszerzővel (Gyermekét a nőt boldogító zsákmányok megszerzésre és
megvédésére, valamint az ártatlan női lélek tiszteletére megtanítható
bunkóra.). Vagy az égi-orgazmusokat ígérő selyemfiúval, esetleg misztikus
guruval. És, ha ilyen nincs a kéznél, akkor a nő „megtermékenyítő” parancsára
száját befogni képes, és persze, a bumfordiságával a „női lelket ideig – óráig
elszórakoztató, és még az se baj, ha hányingerkelően mászolygó, a
családon belüli erőszakról, steril és idealista - spekuláns disszertációkat
írogató papucshős Ödönkével.
Amint azt mondtam már: nem létezik szeretet-ellenes (Nő és nőiség ellenes) karmikus program (Esetleg család- és anyaságellenes program), mivel a létezésben folytonosan a női ősök szelleme az, amely a karmát és az életet gyártja (A párkák nő neműek!). Logikus tehát, hogy az életadó női szellem saját maga ellen nem hoz létre, nem teremt karmikus programot, mivel, hogyha ilyesmi lehetséges lenne, ez egyenesen Isteni öngyilkosság, vagyis a lét megsemmisüléséhez vezetne. Nem létezik tehát a fény-és férfi-ellenes karmikus programoknak tükör szerinti, szimmetrikus (női, illetve nő-ellenes, nőiség-ellenes) megfelelője! Ehelyett viszont létezik a Kameleon – program. Egészen pontosan: létezik a női princípium furcsa megoldása a boldogságért való harcok során elszenvedett vereségek: a sikertelenség és a keserűség elviselésére: Ez, az önvigasztalás és a vigasztalódás karmikus programja. Vagyis, létezik a Lilith által, automatikusan befolyásolt fizikai létezés kényelmetlenségének és viszontagságainak az elviselését biztosító, valamint a szembenézés borzalmát és kellemetlenségét enyhíteni képes önámítás: a női – anyai boldogtalanságnak (kiegyenlítetlenségnek) az önmaga elől való elrejtésének a karmikus programja. Nem létezik tehát feminitás- ellenes (Jin - ellenes) örökletes (karmikus) program, hanem ahelyett létezik és annak felel meg a Kaméleon-program. Nem voltam én jó, esendőség-megértő és keserűség-vigasztaló, Lilith- következményekkel való puszi-pajtáskodó férj, mivel egy jottányit sem engedtem a családban a Kaméleon programok érvényesülésének. Az Enikő halála után ugyanis rettenetesen féltettem a gyermekeket a vírusoktól, de azzal is tisztába voltam, hogy a vírusok csak abban a családban, annak az otthonnak a légkörében és családtagjai szervezetén fészkelnek be, ahol erős és gyakori a hazudozás és az önámítás. És azért is talán, mert úgy véltem, hogy a Bak Sárkányfejemhez jobban illik a szellemi öntudat, mint a vallásos-miszticizmussal keveredő materialista korrupció.
Amint azt mondtam már: nem létezik szeretet-ellenes (Nő és nőiség ellenes) karmikus program (Esetleg család- és anyaságellenes program), mivel a létezésben folytonosan a női ősök szelleme az, amely a karmát és az életet gyártja (A párkák nő neműek!). Logikus tehát, hogy az életadó női szellem saját maga ellen nem hoz létre, nem teremt karmikus programot, mivel, hogyha ilyesmi lehetséges lenne, ez egyenesen Isteni öngyilkosság, vagyis a lét megsemmisüléséhez vezetne. Nem létezik tehát a fény-és férfi-ellenes karmikus programoknak tükör szerinti, szimmetrikus (női, illetve nő-ellenes, nőiség-ellenes) megfelelője! Ehelyett viszont létezik a Kameleon – program. Egészen pontosan: létezik a női princípium furcsa megoldása a boldogságért való harcok során elszenvedett vereségek: a sikertelenség és a keserűség elviselésére: Ez, az önvigasztalás és a vigasztalódás karmikus programja. Vagyis, létezik a Lilith által, automatikusan befolyásolt fizikai létezés kényelmetlenségének és viszontagságainak az elviselését biztosító, valamint a szembenézés borzalmát és kellemetlenségét enyhíteni képes önámítás: a női – anyai boldogtalanságnak (kiegyenlítetlenségnek) az önmaga elől való elrejtésének a karmikus programja. Nem létezik tehát feminitás- ellenes (Jin - ellenes) örökletes (karmikus) program, hanem ahelyett létezik és annak felel meg a Kaméleon-program. Nem voltam én jó, esendőség-megértő és keserűség-vigasztaló, Lilith- következményekkel való puszi-pajtáskodó férj, mivel egy jottányit sem engedtem a családban a Kaméleon programok érvényesülésének. Az Enikő halála után ugyanis rettenetesen féltettem a gyermekeket a vírusoktól, de azzal is tisztába voltam, hogy a vírusok csak abban a családban, annak az otthonnak a légkörében és családtagjai szervezetén fészkelnek be, ahol erős és gyakori a hazudozás és az önámítás. És azért is talán, mert úgy véltem, hogy a Bak Sárkányfejemhez jobban illik a szellemi öntudat, mint a vallásos-miszticizmussal keveredő materialista korrupció.
Azzal a spirituális ténnyel még a
köznép is egyetért talán, hogy az életadó – szülő Nő lehetséges, hogy tényleg a
szeretet és a Teremtő Isten, úgymond az Istenanya földi megtestesítője. Főként,
hogy az anyai szereteten a felvilágosultak is annyit értenek, mint a vidéki
papok. Persze, megfűszerezve egy kis - vagy sok! - érzelgős ragaszkodással,
amiről ha megpiszkáljuk, kiderül, hogy végső soron, ha nem is kemény önzés, de
semmi esetre sem hosszú távú következményeket előre látó felelősségérzeten
alapuló, és a gyermek felnőtti helytállóképességét figyelemmel tartó, diszkrét
szeretet-áramoltatás! Ezért, a feminitás, a feminin princípium fogalma, ma
majdhogynem senkinek az agyában nem társul a felnőtté vált gyermekek
elengedésével, a szeretet diszkrét kiáramoltatásával. Hanem az ezer érzelmi,
morális és gazdasági szállal a gyermeket az anyához kötő és láncoló
magatartással. Nem az evolúció során, a babák-gondozása érdekében kifejlett
ösztönös késztetéseket, a gyermekek felnőtté válása idején visszafogni képes,
azok egyéni élettapasztalásában nem beavatkozó magatartással! Hanem a felnőtté
váló és felnőtté vált gyermekeknek az érzelmileg zsaroló alapállásával. És, nem
társul a mai anyai szeretet fogalma, a gyermekek pszichikai önállósága és
spirituális autonómiája megszerzése érdekében hozott érzelmi áldozathozatallal,
holott elsődlegesen és ténylegesen ezt jelenti a Szeretet (a Teremtés!)
Ehelyett a buta és az IRRACIONÁLIS, MEGTARTÁSI ÉS MEGSZERZÉSI IGÉNNYEL társul az
anyai szeretet, az ösztönös ragaszkodással, a felnőtt gyermekbe való beteges
belekapaszkodással! De igazából nem ezzel van a baj!
Hanem azzal van igazán baj,
hogy azt a gondolatot, hogy a férfi az Isteni Világosság megtestesülése kellene
legyen, még a férfiak kilencven százaléka is blaszfémiának képzeli és gondolja
és ítéli egyelőre! Természetes tehát, hogy a gyermekeket, gondolkozás és ráció
nélkül, az anyjának adják a bírósági és a törvényszéki bírók! - Amilyen
felelőtlen és irracionális automatizmussal működik ez a dolog, azt is lehet
mondani, hogy a bírók gondolkozás nélkül „a kölyköket az anyjuk hasa alá
hányják”. És ez természetes is, amennyiben még a férfiaknak is csak három fajta
képzete van saját magától: a langyos és frivol nő-csábító, magát el nem
kötelező hedonista, az élvezet-okozó, orgazmus-pontozó, néha komolyabb, de
lehetőleg gyermek nélküli párkapcsolatot is vállaló kemény olimpikon, meg az
életet és a sorsot tudományosan irányítani igyekvő zsákmányszerző családfő. És
esetleg az utóbbi esetében jelenik meg az a szaturnuszi szellemű férfi, amelyik
az élet megnyerhetősége téveszméje (létrontás eszméje) által irányított és
szervezett társadalomba (trágyagödörbe, ahogyan Hamvas mondja), fél-tudatosan
és fél-sikeresen, meg kisérli integrálni, az általa nevelt gyermekeket. A
megváltás állapota felé terelő - irányító eredeti szerepkörükről és lényegi
funkciójukról viszont, ezek a férfiak sem tudnak semmit. Hiszen, a bevatási
funkció a hivatalos keresztény tradíció szerint Jézus Krisztusé, de legalább is
az ő papjaié ugyebár... - Ahogyan ma is őröl még az emberiség legnagyobb –
spirituális - szélhámossága, ti, hogy az egyház szerint - és ez azt jelenti,
hogy minimum 15oo éve, az a koncepció uralkodik itt, hogy a megváltói szerepet
Jézus már 2OOO éve betöltötte helyettünk. (Sőt: a katolikus egyháznak még
a létrontásban közvetlenül részt vevő, vadász szentjei is vannak!! Vagyis a
vadászok védszentjei, vagy mifenéi...) Szóval, az ókori misztikus elképzelések
szerinti hérosszá emelt Jézussal, közönségesen elcsalták és ellopatták a
keresztény egyházatyák és a papok az édesapáktól a beavató szerepet! Nem
csoda tehát, hogy az "istennel való kapcsolat" szerepkörét betöltő
papoknak megtiltották a nősülést, illetve az apaság vállalását, holott éppen
hogy ők kellett volna és kellene követhető példával előjárjanak, arról, hogy
hogyan is kellene felelősségteljesen, a spirituális tudás birtokában
gyermekeket nevelni! Ehelyett olyan személyeket neveznek a katolikus hívek
atyának, akiknek még csak nem is lehet hivatalos – törvényes – úton elismert és
felvállalt gyermekeik! Természetes tehát, hogy a nők nem akarnak, illetve, csak
nagyon későn, sok esetben: végzetesen későn akarnak anyák lenni, amíg ugyancsak
a nők által – valamint a tanárok, a televízió és a számítógép, jobb esetben a
sportedzők által - nevelt férfiak nem akarnak, mert eszükbe sem juthat ez: a
gyermekeiket nem az élvezeti-gazdasági jólét megszerzésének a trükkjeire, hanem
a környező természettel és az egész létezéssel összhangban élésre nevelő, a lét
rejtelmeinek a tudásába beavató édesapák lenni. Illetve, addig, amíg az ilyen
ritka – apáktól, az önmegvalósítás téveszméjétől hajtott, illetve az
életüket megnyerni kívánó anyák és a külső boldogság feltételeit vadászó
anyáknak ezt a „jogos” törekvésüket kiszolgáló törvény-bírák elveszik a
gyermekeket. Hosszú távon lehet tehát boldog a párkapcsolatokban sem férfi, sem
nő, amíg a fiatal fiúkat nem úgy nevelik, hogy a lányokban ne csak a Vénusz
érzékiségét, hanem a Hold termékenységét és a Neptunuszi szeretetet is „bele
lássák” és azt is egyenlő mértékben igényeljék, és a lányok – fiatal nők, ne
csak a Mars tüzét és gazdaság-növelő erejét, valamint a Nap élvezet-okozó
ragyogását keressék a fiúkban, hanem megtartó és helytálló Szaturnuszi
következetességet, valamint a napszemüveggel láthatatlan és a
boldogság-vadászat alapállásából érzékelhetetlen Uránuszi szellemi világosságot
is.
Ahhoz, hogy, teljes mértékben megértsük a
Nemek törvénye hatásmechanizmusát, nem térhetünk ki a korunk legfőbb rákfenéjének,
az AIDS-nek az igazi okai metafizkai vizsgálata elől. E vizsgálat következtében
meggyőződhetünk arról, hogy nem a kórokozó vírusokat legyőzni hivatott
ellenszérumokat kereső tudománnyal, nem a föld ökoszisztémájának a megbomlását
előidéző tudományos, gazdasági, vagy politikai eljárásokkal kell megoldani az
életképzeletünkben székelő bajokat, hanem a törvényesség helyre állításával.
Hogy nem lehetséges külső, a zavart tovább növelő, tudományos és gazdasági
módszerekkel és politikai harcok útján feloldani a szellemben (szemléletében és
mentalitásában: a korszellemben) burjánzó spirituális rákfenéket. Hogy nem
lehet “értelmes problémakezeléssel”, de keleti misztikába menekülés által sem,
feloldani az emberek lelkében szorongató, másokéban kellemesen izgató élményekre
sóvárgó Lilith-hatásokat, és, hogy nem lehet gyógyszerekkel, de
misztikus-mágikus terápiákkal sem végérvényesen felszámolni a bűnbeesés néven
ismert teremtés előtti, de a teremtés folyamataiban is jelen levő abszolút
sóvárgásból származó idea-világi (lét-képzeleti) zavarokat.
Az abszolút Lilith erővel szembeállott
ősteremtés az abszolútumnak tehát, egy olyan osztódással egybekötött
sokszorozódással történő kiáradása, olyan, az Abszolútumnak a Jin - Jang:
Szeretet - Fény ősállapotokká való osztódásával és sokszorozódásával, valamint
a két ősállapotnak a folyamatos újbóli egymásba hatolása által létrejövő új és
új minőségű egység létrejövésével járó megváltódási folyamat, aminek a fizikai
következményei közé tartozik, a szexuális kiegyenlítődési aktus során létrejövő
energetikai egyensúly létrehozása mellett, a biológiai megtermékenyülés is. A
különböző nemű ősállapotnak az egymás áthatása és újbóli kiegyenlítődés általi egyesülése
hozza létre az új, zavartalan Abszolút
állapotot, és semmiképpen nem az azonos nemű állapotoknak a saját magukon belül
maradása, saját magukkal való egyesülési kísérlete. (Luciferi aktus: a Fénynek
az önmagán belül maradására tett kísérlete, aminek óhatatlanul meg kell
buknia.) A spirituális és kauzális dimenziók szintjén, semmilyen feminin erő
nem egyenlítődhet ki, más feminin erővel, vagy állapottal, és maszkulin erő sem
egyenlítődhet ki maszkulin erővel, vagy állapottal. Ezért van az, hogy az
Abszolútummal a tudattalan, de folyamatos és közvetlen kapcsolatban levő,
felsőrendűen strukturált ember, nő nemű személyként nem termékenyíthet meg más
nő nemű személyeket, ahogy hímnemű személyként sem termékenyíthet meg sem
kauzálisan, sem biológiailag más férfiakat.
Az AIDS vírus különösebb (katasztrofális)
tömeges kirobbanási veszély nélkül, úgymond békésen és természetesen korlátolt,
lappangó állapotban létezik a különböző állatfajoknál és kiemelten az emberéhez
hasonló intenzitású szexuális életet folytató majmok bizonyos fajtáinál.
Következetesképpen, az AIDSZ ugyanolyan, a teremtés rendeltetésének megfelelő
folyamatok fenntartását hivatott szabályozni, olyan korlátozó funkciót tölt be
a természetben, mint az öncélúnak látszó, rák-burjánnzás. Logikus ezért, hogy a
halált is okozó AIDS vírusok előtti megnyílásunk - Annak a beengedésére való új
hajlamunk (Ami mindössze három - négy évtizedes!). - nem más, mint a
civilizációban egyre jobban terjedő pszichés zavarokból, és a természetben is
ritkán, de előforduló biológiai zavarokból eredő, tömeges spirituális
tévelygésnek a véget-vetési, leállítási - megakadályozási eszköze, amely, az
azonos nemű személyek egymás közt folytatott steril szexuális kapcsolatának:
biológiai és szellemi kiegyenlítődési "tévképzete" elharapózásának
(Az állati világban is jelentkező azonos nemű egyedek párkapcsolati
egyesülésének) szab határt. Az AIDSZ vírus tehát, a biológiai hibák által is
megtestesített pszichés és mentális zavarodottságnak az emberi faj
fennmaradását veszélyeztető elburjánzását hivatott korlátozni és
megakadályozni.
Ami az állatvilágban jelentéktelen esetek
szintjén megmaradó részleges és jelentéktelen jelentkezése a hibás genetikai
kódoknak: a természeti (biológiai) zavarnak, vagy maximum a csoport-tudati
(asztrális) "tévedésnek", anélkül, hogy ezek az elszigetelt esetek
veszélyeztetnék a faj és a teremtő őserők közötti kommunikáció zavartalanságát,
a hasonló jelenségek nagy méretű megismétlődése és az öncélú kéjelgésekre való
tudatos törekvések következtében történő elburjánzása az embernél (lásd:
szórakoztató ipar és azon belül a szex-ipar.), halálos fenyegetettségi
állapotot hoz létre. A homoszexuális állapot ugyanis, a racionális
következtetésekre képes és a teremtői képzelőerővel (mágikus képességgel)
rendelkező emberi én-tudatnak az Abszolút Léttudattal (Mindenkiben a teremtői
potencialitást tartalmazó isteni maggal.) való közvetlen kapcsolatrendszerek (a
zavartalan információ áramlási lehetőségek) veszélyes összezavarodását
eredményezi.
Jól tudjuk, hogy nem csak homoszexuális
kapcsolatok útján történik az AIDS vírus- átadás és az "ártatlan"
kiskorúak is megfertőződhetnek, nem csak deviáns felnőttek szexuális
vágykielégítő alanyaiként, hanem akár "steril" korházi kezelések,
egészségi beavatkozások alkalmával is. De azt is tudjuk, hogy a problémák
keletkezésének a valóságos dimenziójában, ahol többek között a rezonancia és a
fejlődés törvénye az úr, nem léteznek ártatlan egyedek. Sorsfigyelő asztrológus
vagyok, tehát nem orvos és nem biológus, következésképpen, nem látom értelmét
az AIDS kérdésnek a testi következményeiben és tüneti (felületi - felületes)
szintjén való vizsgálatának. Pszichológus és pszichiáter sem vagyok, de ezeken
a szinteken is, csak a spirituális folyamatok következményei észlelhetők, amint
azt a pszichés betegségeknek végre-kiderült orvosságok általi
gyógyíthatatlansága is bizonyítja, vagyis a szellemben és nem a testben van a
betegségek – és a fertőzések - igazi oka és kulcsa.
A kényelem és az élvezet ráció logikája
szerint élni törekvő ember szemében, a humanista - tudományos igazságosság
szempontjai szerint tehát, a határhelyzetekben megnyilvánuló egyetemes
törvények jellege könyörtelen. Nem a szerencse és nem az Isten, vagy az isteni
gondviselés az ami elhagy, vagy bele taszít bennünket a szélsőségesen fájdalmas
és tragikus létállapotunkban. Magunk vagyunk azok, akik a visszafordíthatatlan,
fizikailag és pszichikailag "elviselhetetlen" vég-helyzetekbe
sodorjuk magunkat az életnyerés logikája szerint, az anyai ági ősök
imaginációjában megkövesült és a spirituális memória által az auránkba áttevődő,
romboló és ámító szellemi programjaink által sugallt öntudatlan és önkéntelen
negatív késztetéseink miatt. Ha nem tudatosítjuk a karmánk jellegét, és ez
által nem válunk képessé a lelki - szellemi és spirituális (teremtői képzelet
szerinti életmód) átalakulásra. A köznapi logikánk szerint, az egyetemes
törvények könyörtelenül hatnak akkor, amikor nem tudjuk, vagy nem akarjuk az
ismereteink segítségével magunkat átvilágítva és hibáinkat beismerve,
hatástalanítani a képzeleti agresszivitásunkat, vagyis akkor, ha gyermekkorunk
idején az édesanyánk, ahelyett, hogy kiegyenlítené, intenzíven és huzamosan
átéli az ő lelki - szellemi állapotán belül a mi spirituális struktúránkba is
átörökített sóvárgásait és más spirituális zavarokat okozó negatív érzéseit.
Régi, újságíróból lett egyetemi tanár
barátom, úgy nyilatkozott egy irodalmi díj átvételekor, hogy a posztmodern
emberiség tragédiája abban áll, hogy a pragmatikus racionalista törekvései
közben háttérbe szorította az intuíciót, a finom megérzéseit és ennek
következtében nem tud boldog lenni. Hogy boldog csak akkor lehet újra, ha a
tudományos - racionális gondolkozása és pragmatikus magatartása mellé újra
kezdi használni az érzelmeit, ha újra kezd hallgatni a megérzéseire, az
intuíciójára, ha hagyja magát vezetni az érzései és a vágyai által. Műveltsége,
szellemi nyitottsága révén a pragmatikus újságírás, majd a szociológia és a
politológia területéről az irodalom - a művészet - területére érkező esszéíró
ismerősöm ma ott tart, ahol minden misztikus intuícióval megáldott humanista
gondolkozó. Úgy képzelik, hogy elég a boldogsághoz az, ha beengedjük az
álomvilágot, az érzéseket és az intuíciót az életünkbe, vagyis azokat az
imaginációt üzemeltető primitív tulajdonságainkat, amelyekről lemondtunk a
technika és a tudomány segítségével létrehozandó földi paradicsom érdekében, az
egyensúly helyre fog állni és az emberiség megnyugszik és boldog lesz. Az
ismerős esszé író nagyon téved. Nem a racionális és logikus gondolkozással van
a baj ugyanis, amely önkényesen elnyomta volna bennünk a feminin és az
infantilis vonásokat, hanem az egész élet-képzelettel és lét-látásmóddal. Nem
az egyetemes logosz természetét tükröző racionális logikánkkal van a baj, hanem
a rendeltetés-tudatunkkal, a természettudományosnak nevezett, természet-ellenes
(természet-legyőző, természet-kizsákmányoló) gondolkozási rendszerünkkel, az
öncélú kényelmet és élvezetet kereső, vagyis a szubjektív jó szerint termelni
és berendezkedni akaró ember javát szolgálni szándékozó, létrontási-logika szerinti
alapállásunkkal: a humanista alapállással. Mert: “Nem a te utad, hanem az én
utam, mondja a seregek ura”. Nem az emberi haszon-állat és haszon-növény
koncepciókra alapuló morális koncepciók és politikai törvények szerint kell
élni, hanem az isteni törvények logikája és rációja szerint. Isten őrizz, hogy
a Lilith által vezérelt “ártatlan” vágyakat és az életnyerés logikájának a
szolgálatába állított, siker-szolgálat rációja szerinti intuíciót egyenértékűvé
tegyük a hosszú távú következményeket (és nem a hamari hasznos eredményeket!)
mérlegelő felelősséggel és az éberséggel!
Vizsgáljuk hát meg az AIDS terjedését
onnan, ahonnan a "fizikai betegségbe" torkolló világméretű fertőzések
burjánzása és tömeges veszéllyé válása elindult: A szexuális vágy- és képzeti
zavarodottságnak, a “normálissá fejlődő” globális kéj-szolgáltatástól, a
civilizációt mozgató öncélú kéjvágy-kielégítés határtalanná tágításának az
iparától, a minden devianciának a “természetes-emberi” jelenséggé avanzsálát
kezelésétől, a liberális elvek segítségével történő ideologizálásától. Onnan,
amikor egyes, a már-már néptömeg méreteket is érintő csoportok nem csak, hogy
természetes nemi (és szellemi!) állapotként kezdtek a homoszexualitásról
beszélni, és azt tőrvényesíteni. És talán még ezzel a jelenséggel sem lett
volna nagy baj. A baj akkor kezdődött, amikor ezek az embercsoportok sajátos
művészetet és filozófiát, sőt: vallást és ideológiát is "alkottak" a
homoszexualitásból. Metafizikailag a helyzet egyértelmű. “Ami fent van ugyanaz,
mint ami lent van”: spirituálisan nő nem egyenlíthet ki nőt, természetes
szexuális aktusban, és emiatt ugyanakkor: természeti aktusban nő nem
termékenyíthet meg nőt, mivel, ugyancsak természetes körülmények között,
szervezete nem termel megtermékenyítő magot. Szeretet nem termékenyíthet meg
szeretetet, és nem egyenlítődhet ki szeretettel, hanem csak Fénnyel. Csakis
Fénnyel! És spirituális szinteken, a Jang erő sem termékenyítheti meg
kauzálisan a Jang állapotot, mint ahogy természeti - biológiai szinten sem.
A gyűlölet nem az Isteni egységet
helyreállítani képes komplementer ősállapota a Szeretetnek, hanem annak a
szétbomlott, darabokra szaggatott, szilánkokra porladt és összezavarodott,
egységet alkotni képtelen, de az egység megvalósulását megakadályozó (szennyes)
állapota: maga az őrülten kavargó zuhanás és a rothadó - bomlás őrvénye.
Szeretetből és gyűlöletből nem lehet spirituális egység, mint ahogy a Fényből
és a sötétségből sem lehet egység, hiszen a sötétség mindössze a fény hiánya,
de semmiképp nem a fénynek a spirituális kiegészítője! A sötétség a Fény
hiánya, vagyis a szellem teljes hiánya és nem egy önálló ősprincípium amely a
Fénnyel lenne ellentétes. A sötétség és a gyűlölet tehát a fény- és
szeretet-hiánynak mindössze a következménye. A szellem-zavar és az Imagináció-
zavar következménye, vagyis az egység létrehozásának (a másik nemmel való
egységbekerülés és kiegyenlítődésnek) az elutasításának, esetleg
"finom", diplomatikus elkerülésének a következménye.
Nem célom azt vizsgálni, hogy mennyiben
tehet vagy nem tehet, mennyiben hibás, vagy nem hibás, hogy mennyiben felelős a
homoszexuális, vagy a pedofilia szellemi, lelki és fizikai állapotába került
személy az ősteremtés megvalósulásával és rendeltetésével szembekerült vágyaiért,
„a természetéért”, a teremtés célját és rendeltetését önkéntelenül obstruáló, a
teremtés logikájával szembeszegülő késztetéseiért. Hiszen ez is örökletes
programoknak az áttételes következménye, ami az anyai ági ősanyák elfojtott
szexuális vágyai következtében létrejövő, mély és zavaros szexuális sóvárgásokból,
a sovárgások által indukált fantáziálásból és lélekben intenzíven átélt
férfi-ellenes, spirituális magatartásból ered. Ezek a karmikus csomagok, a
férfi utódokban nőellenes késztetésekké, nőkkel való egységesülési
képtelenség-érzésekké, változnak a polaritás törvényének megfelelően. De
általában is, ezeknél az utódoknál, az ellentétes nemű, felnőtt személyekkel
való világos kommunikáció és hosszas együttélés a maga ellentétes
összetettségében, sokkal problémásabb és nehezebb. Ezért az ellentétes
neműekkel való párkapcsolat, sokkal több erőfeszítést, figyelmet, helyes
ismereteken alapuló megértést, felelősséget és áldozatot igényel, mint az
azonos nemű személyekkel való kommunikáció. A természetes kapcsolat a gyökeresen
különböző alaptermészetek közötti egyeztetést, a külön neműségből eredő
különböző nyers késztetéseken, érzéseken, természeti igényeken és elvárásokon
alapuló képzetek összeegyeztetését feltételezi. A másnemű élettársi viszony
követeli és provokálja, de ugyanakkor nehezíti is a partnerrel szembeni
őszinteséget: a különböző alapszükségletek és lelki állapotok miatt sokszor
igen nehezen megvalósítható gondolati és racionális nyíltságot és mindkét fél
részéről kényelmetlen hibabelátásokat igénylő felelősséget és nem egyszer
fárasztónak tűnő, figyelmet feltételez. A homoszexuális kapcsolat ezért,
sokkal, de sokkal kényelmesebb, mivel a természeti (nemi) másság által jelzett
érzelmi, értelmi, szellemi és spirituális másság megértésére irányuló erőfeszítést
nem kell felvállalni, és fenntartani. A megértés és a kommunikáció tehát,
látszóleg gördülékenyebb.
A nemek közti fizikai és lelki
megtermékenyülés és a spirituális kiegyenlítődés létrehozása érdekében tett
erőfeszítések kikerülése - elhárítása miatt, a homoszexualitásukat megtartani
akaró személyek tehát, nem, hogy oldanák a karmájukat, de még inkább erősítik
azt, és semmit nem fejlődnek spirituálisan és ezt tudattalanul érezvén,
permanens, de a nappali öntudatuk előtt rejtett bűntudatban élnek. A tudományos
(pszichológiai) elméletek és önigazolások segítségével a tudattalan mélyére süllyesztett
permanens bűntudat, e rejtett szellemi vétek-tudat miatt, rejtett
agresszivitást okoz. Mivel nem csak a pragmatikus-racionális és nem csak a
misztifikáló, vallásos-irracionális (babonás) tudatunk vezérel bennünket, hanem
a szellemünk legmélyén rejtőző abszolút őstudatunk (lelkiismeretünk) is, és az
egyetemes felelősségérzetünk is, aminek finom (zavaró) jelzéseit semmiféle
vallásos misztifikáció és semmiféle tudományos magyarázat nem tud teljes
mértékben elnyomni, a homoszexualitást gyakorló személy, a "természetes
másságát" igazoló legszilárdabb elméletek védelmében is rejtett bűntudatot
érez a lelke és a spirituális öntudata: lelkiismerete mélyén. A tudattalan képzeletvilág
legmélyebb rétegeibe száműzött és lefojtott bűntudat, pontosan az egyetemes
szellemtörvények alapján, minden esetben rejtett (tehát a nyíltnál sokkal
veszélyesebb) agresszivitást eredményez. Ez akkor is így van, ha a művészi
tehetséggel rendelkező homoszexuális személyek, "mérhetetlen szelídségről
és szeretetről tanúskodó, "művészi alkotásokkal" képesek a
szükségképpeni rejtett agresszivitásukat maguk és a közönségük elől elrejteni,
ha szívhez szóló produkciók által altatják el a lelkiismeretüket és
közösségüknek a figyelmét.
A rejtett agresszivitás által is
befolyásolt élet-képzelettel élő személy, a be nem ismert és a fel nem oldott
és kiegyenlítetlen bűntudattal élő ember, lelki vívódásai közben menthetetlenül
támadja képzeletben (és ezt annál is inkább teszi, ha saját maga előtt
lehazudja ezt a támadást un. józan, vagy vallásosan érzelgős-hipokrita
magatartással, mint az én édesanyám) azt a személyt és azokat a személyeket,
akikről tudja, vagy sejti, hogy nyíltan, vagy a háta mögött elutasítják,
megvetik és igyekeznek kiközösítik őt. A homoszexuális személyek esetében ez a
célpont, amit a saját rejtett bűntudatuk miatt gyűlölnek és támadnak az
idea-tudatuk legfinomabb szintjén, az un. többségi rész, a nem-homoszexuális
emberiségnek a "túloldalon álló" része. De emellett, a másság-tudat
miatt a "többiek csoportját" képező, nem-homoszexuális emberiséggel
szemben érzett, finoman palástolt önkéntelen gyűlölet mellett, és azon túl, a
saját más-állapotát és „az ő mássági sorsát”, sőt: ha vallásos, akkor egyenesen
az objektív és őt ilyen bosszantó helyzetbe hozó Sors-adó Istent is támadja, ha
materialista, akkor a “vak természetet”, de végső soron az ő élete eredetét, az
Abszolútumot is támadja önkéntelenül.
Érthető tehát, hogy a könyörtelen AIDS
vírus miért hódít elsősorban a homoszexuálisok körében, és miért látjuk e
szex-rákot a személyiségtudat spirituális rétegeibe vézett, anyai ági ősök
által megélt és az utódnak öntudatlanul átadott szexuális zavartság
következményének. Az AIDS-fertőzés elsősorban a családi karmából és személyi
lelkiismeret-furdalásból eredő, több generáción át folytatott,
lelkiismeret-altatásnak és hamis információ-áramoltatásnak, valamint az egyéni
sors-ideák támadásán keresztül az abszolútum irányába fordított, gondolati-érzelmi
neheztelésnek, nyílt haragnak, tehát a tudatos, vagy az önkéntelen képzeleti
támadásoknak, a hatás és visszahatás tőrvénye alapján ható következménye.
Miközben a rák-burjánzást a személy
szervezetének az önáltatás következtében fellépő belső működési meghibásodása
hozza létre, addig a hamis információkat tartalmazó AIDS-vírus a személyek
közötti fizikai kontaktus révén történő fertőződés, vagyis személyközti
információ átadás – átvevés, vagy (az anyai ági kauzális programok átadásával együtt)
az öröklődés útján terjed. A rákot kiváltó hazug magatartásnak nem létezik a
köztudatot különösebben érintő, azt felkavaró és állásfoglalásra provokáló
ideológiája, miközben a homoszexualitásnak a vallásos és tudományos alapú
ideologizálása és ezen ideológiáknak az épp érvényben levő közerkölcsi és vallásos
nézetekkel történő konfrontációja évtizedekkel az AIDS-nek a tömeges
betegségként való megjelenése előtt elindult. Nem véletlen, hogy az AIDS
esetében egy célirányos kábítással és ámítással: hamis információ
áramoltatással kapcsolatos tömeges fertőződési lehetőség is fellépik: a
kábítószer-injekció útján történő fertőződés. A huzamosan és többnyire kábult
tudat-állapotban levő személy egyértelműen hamis szellemi információt áramoltat
mind a környezete, mind a spirituális öntudata: a lelkiismerete irányában,
aminek következménye a hamis információt szóró "adóállomás"
megszűntetésének, vagyis a személy halálának a szüksége.
A
Szeretet - állapot első sorban a kábulat elleni törekvést, a legfőbb éberség
megszerzését igényli, - és nem a zavaros és korrupt kábulat-állapotok növelését
és szaporítását az élvezői-fogyasztói tolerancia nevében. Amiért valakivel,
vagy valamivel együtt- érzek, nem azt jelenti, hogy igazat is adok neki és
tolerálom a tévelygését, vagy elköteleződöm “az ő ártatlan-kisebbségi” ügye
mellett. Együtt érezhetek valakivel, vagy valamivel, ez viszont nem azt
jelenti, hogy vele egyet is kell értenem. Ahogyan ez fordítva is igaz, és nem
mindig szoktunk együtt- érezni azzal (azokkal) akivel, vagy amivel egyetértünk.
A természet- és teremtés-ellenes magatartásukat feladni nem akaró, és az
általános emberi életfeladatokat felvállalni nem akaró “homoszexuálisok” is,
tűntetnek a törvénytelen “másságukkal” és ahelyett, hogy a karmájuk feloldására
törekednének, elvárják a karmikus gyengeségük legyőzésének az elutasításából
következő „nehéz helyzetükkel” együtt érző, embertársaiktól az érzelmi
együttérzés mellett, még a racionális egyetértést is! Vagyis, az ők karma-oldás
ellenes, tehát rendeltetés-ellenes és törvény-ellenes szexuális viselkedésükkel
szembeszegülő személyekkel szembeni állásfoglalást, tehát a többségtől és a
törvényesség –követelő nyílt magatartástól való elhárítódást, elzárkózást,
vagyis a homoszexuálisok és a leszbikusok ellenségeivel szembeni
szolidaritást! Holott, együtt érezhetek ugyan
a feloldatlan karmájától szenvedő emberrel (az AIDSZ vírussal fertőzött
homoszexuálisokkal, vagy más természetellenes szexuális vágyakkal rendelkező
emberekkel), de egyáltalán nem kell velük együttműködve és velük egy követ
fújva, az ők ferde boldogság-képzeteikkel és az eljárásaikkal egyet - értenem.
Sőt: ha akarom, nyíltan is felemelhetem a szavam és akár harcolhatok is e karma-oldás
ellenes magatartásnak a normálisként való elfogadása és elterjedése ellen.
Az alkímiai műveletek
közül a preperatio (preparáció) művelete, vagyis az előkészítés fele meg a
nemek törvényének. Az asztrológiai őserők közül a Vénusz ás a Mars, az
asztrológiai spirituális erőterek közül viszont a Mérleg és a Skorpió és
természetesen a nekik megfelelő hetes ház (az élettársi viszonyok életterülete)
és a nyolcas ház (többek között a szellemileg - spirituálisan felemelő és
megnyitó - átalakító szerelmeknek, valamint a megalázó szerelmi - szexuális
viszonyoknak az életkörét megtestesítő horoszkópház).
Vonatkozó video-interjúk és filmek:
A youtube - n található Kozma Szilárd interjúk
linkjei:
Kozma Szilárd - A táltos bolond 1 - http://www.youtube.com/watch?v=A-674f3YEPU
Kozma Szilárd - A táltos bolond 2 - http://www.youtube.com/watch?v=cVNcnFu6suM
Kozma Szilárd - A titok titka 1 - http://www.youtube.com/watch?v=TKa2G0DOaCQ
Kozma Szilárd - A titok titka 2 - http://www.youtube.com/watch?v=b2LBDjsPBCc
Kozma Szilárd - A titok titka 3 - http://www.youtube.com/watch?v=YeQf-AdoOO8
Kozma Szilárd - A titok titka 4 - http://www.youtube.com/watch?v=KPbN46_VCxo
Kozma Szilárd - A titok titka 5 - http://www.youtube.com/watch?v=EVxOEMmTD94
Kozma Szilárd - A 4 őselemről - http://www.youtube.com/watch?v=u7QFXu4eiOI
Kozma Szilárd - A táltos bolond 1 - http://www.youtube.com/watch?v=A-674f3YEPU
Kozma Szilárd - A táltos bolond 2 - http://www.youtube.com/watch?v=cVNcnFu6suM
Kozma Szilárd - A titok titka 1 - http://www.youtube.com/watch?v=TKa2G0DOaCQ
Kozma Szilárd - A titok titka 2 - http://www.youtube.com/watch?v=b2LBDjsPBCc
Kozma Szilárd - A titok titka 3 - http://www.youtube.com/watch?v=YeQf-AdoOO8
Kozma Szilárd - A titok titka 4 - http://www.youtube.com/watch?v=KPbN46_VCxo
Kozma Szilárd - A titok titka 5 - http://www.youtube.com/watch?v=EVxOEMmTD94
Kozma Szilárd - A 4 őselemről - http://www.youtube.com/watch?v=u7QFXu4eiOI
Az általunk készített asztro-film is letölthető a http://www.iandbvideo.net oldalról a LETÖLTÉS link segitségével (erre kell kattintani, majd a megjelenő oldalon még egyszer a LETÖLTÉS linkre. Ezután egy angol nyelvű oldal fog megjelenni, ahol a Download this file gombra kell kattintani. Miután erre a gombra kattintunk megjelenik egy szám-betü kombináció amit az alatta levő mezőbe kell beirni, és megnyomni a Download now gombot).
A most augusztusban Kosa Ferenc és Joó Viola
által felvett anyagokat Viola feltöltötte a you tube-ra:
Itt az ősteremtésről, egyetemes létről, egyéni rendeltetésről, karmáról, általános életfeladatokról beszélek. – Ez a legfontosabb felvétel!
http://www.youtube.com/watch?v=hzUdNbZQClE - I. rész
http://www.youtube.com/watch?v=8tC-qo6Trw0 - II. rész
http://www.youtube.com/watch?v=yKKzSbyyUbM - III. rész
http://www.youtube.com/watch?v=UVpZQVTBVpg - IV. rész
http://www.youtube.com/watch?v=YrJKdNjlQYM - V. rész
Itt az ősteremtésről, egyetemes létről, egyéni rendeltetésről, karmáról, általános életfeladatokról beszélek. – Ez a legfontosabb felvétel!
http://www.youtube.com/watch?v=hzUdNbZQClE - I. rész
http://www.youtube.com/watch?v=8tC-qo6Trw0 - II. rész
http://www.youtube.com/watch?v=yKKzSbyyUbM - III. rész
http://www.youtube.com/watch?v=UVpZQVTBVpg - IV. rész
http://www.youtube.com/watch?v=YrJKdNjlQYM - V. rész
Asztrológia
Istenigazából videók listája:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése