Kozma Szilárd: IX. A kilencedik törvény
Az egyetemes Szeretet, az egység és
az egészség törvénye,
avagy a mindenható őserő és a nyitott
lét törvénye
„Szeretet
nélkül őrjöngeni kell.” (Hamvas Béla, Karnevál)
Amennyiben elfogadjuk a
kvantum-fizikának azt az állítását, ami szerint az anyag sem egyéb, mint (fizikai!)
energia megnyilvánulás – És miért ne fogadnánk el, amennyiben ez, objektív
tudományos kísérletek szintjén bebizonyosodott? - akkor a teremtés első kiáradása, a kauzális
(Isteni) Szeretet sem más, mint az első megnyilvánult (abszolút) energia a
Lilith által létrehozott teremtési szükségben, és amely ősi
energia-szubsztanciából keletkezett az összes többi energia. És, bármennyire is
profánnak tűnik ez, de végül az anyagi világ is ebből az ősi Szeretet- energia-
szubsztanciából keletkezett. („átvitellel”, ahogy írja a Tabula Smaragdina és
vibráció-csökkenéssel, ahogy a mai
misztikusok mondják.) Az anyagi világ is tehát, amiben az abszolút lény tükröződhet,
annak érdekében, hogy önmagát vizsgálhassa és ellenőrizhesse, és, hogy a Lilith
káoszt eredményező hatásait kiszűrje és azoktól megszabaduljon, nem más mint Lilit-mentessé
kövesedett Szeretet-energia. (Azért vált szilárddá az anyagi energia, hogy ne
lehessen képlékeny, illékony és csalóka, tehát, hogy számunkra, egyetemes
léttudattal is rendelkező lények számára, ellenőrizhető módon objektív állapotú
lehessen!) Nem kell csodálkozni tehát, ha egyes misztikus tanítók és a szentek
az anyagra, az anyag tulajdonságai miatt, az emberi kényelmi, vagy élvezet-szerzési
vágyak és nézőpontok szerint „hibásan” működő anyagi tárgyak szidalmazását is
az Istenkáromlással egyenértékűnek tartják!
A szilárd anyag tehát, még
akkor is, ha állítólag csak a mi érzékszerveink számára lenne szilárd, egyrészt
olyan megkövesedett és kristályosodott Szeretet-energia, ami tökéletesen
tükrözi a az őt létrehozó és fenntartó szellemet, de persze, nem külalakra,
hanem a megtestesedés egész manifesztációjában. És nem csak azért szakrális mert,
mint ilyen, tökéletesen tükrözi az őt létrehívó vagy módosító de mindenképpen
őt fenntartó szellemet, szellemiséget. Hanem azért is, mert az anyagi állapotba
került energia is maga az abszolút lét-lény része (Misztikus metaforával élve:
annak a húsa.) Másrészt hiába vadásszuk a fizikai - biológiai, vagy a
pszichikai, netalán a mentális (mágikus) energiákat, ha nincs bennünk szeretet,
ha képtelenek vagyunk nem, hogy áramoltatni, de még csak befogadni is, a Isteni
Szeretetet, mert az amit a környezetünk rólunk tükrözni fog, úgy is arról
árulkodik, hogy nincs, illetve igen kevés bennünk a szeretet. Az Isteni mű: a
fizikai valóság szeretete, a maga, számunkra sokszor kellemetlennek, sőt:
kegyetlennek tűnő törvényeivel. A Szeretet ugyanis minden energiának és
anyagnak az ősenergiája és ősszubsztanciája: az „ősanyja”. Az energia finomabb
állapota viszont információ. Figyelem: nem közömbös hír, hanem olyan, ránk
lényegi benyomást gyakorló tudásanyag, ami belülről minket módosítani képes: in
– form. Aki tehát egyéni érdekeinek a tévképzete hatására (önzésében) az
igazság szelleme és a Szeretet elől elzárkózik, vagy azt ferdíti, vagy elzárja,
elrejti, eltitkolja, ne csodálkozzon, hogy egyre kevesebb az energiája, az a
életereje, az életkedve. Hogy depressziós... Misztikusan fogalmazva, a
balesetek útján is, ha betegségek útján is, vagy ha csak pszichés zavarok útján
is, de fogyni kezd a finom energia-rendszere: az ereje és az egészsége.
Mielőtt tehát a Szeretet és
a Nyitott (Szabad) Lét törvénye hatásmechanizmusainak a némileg szárazabb
fejtegetésébe bele kezdenék, feltétlenül fel kell hívnom az olvasói figyelmet
arra, hogy számunkra, emberi lények számára, a Szeretet mindenekelőtt
személyesen megélt és átélt szellemi, lelki és testi(!) állapot is, tehát szó
sem lehet arról, hogy a Szeretetet személyes átélését holmi elméleti
fejtegetésekkel, gondolkozási algoritmusok végzésével lehetne helyettesíteni!
És ez szól elsősorban azoknak a misztikusoknak és magukat metafizikusnak nevező
személyeknek (Hogy ezek un. guruikról: tanítóikról, oktatóikról és „mestereikről”
ne is beszéljek!), akik harminc – harmincöt éves koruk után is családtalanok és
gyermektelenek lévén, Szeretetről, szeretet-energiákról merészelnek prédikálni.
„Vak vezet világtalant”, mondja ezekre Jézus, akiről minden felvilágosult ember
tudja, hogy lehetetlen volt családtalannak és gyermektelennek lennie, nem csak
a gyermekekkel kapcsolatos, abszolút tiszta metafizikai kinyilatkoztatásai okán,
hanem azon gyakorlati tény miatt is, miszerint a korabeli zsidók egyszerűen be
sem engedték a zsinagógába azt a 3O éves férfit, aki nem kötött még házasságot
és – vagy, nem voltak még gyermekei. Mindössze a cölibátus egyházvagyont őrizni
hivatott „misztikus – politikája” miatt kezdte róla terjeszteni a nőtlenség és gyermektelenség
képzetét a középkori katolikus egyház, amit sajnos, átvettek a protestáns
egyházak is. Továbbá arról is figyelmeztet Jézus, hogy: Gyümölcséről ismeritek
meg a fát, és a fent említett misztikusok mintha éppen ettől a gyümölcs-tükör
létezésétől és megmérettetéstől félve hárítják el maguktól az emberi lét legalapvetőbb
életfeladatait: a teremtésben való közvetlen részvételt (gyermeknemzést,
gyermekszülést) és a teremtésről való gondoskodást (gyermekgondozást,
gyermeknevelést). Egyszerűen siralmas az, hogy a Pax-tévé mesterkurzusainak az
előadói és oktatói („mesterei”!)nagy része gyermektelen, vagy olyan elvált
„szülő”, aki nem maga gondozza és neveli közvetlenül a gyermekeit. Hogy az ott
felsorakozó jósok hadának a realizálatlanságáról ne is beszéljünk! Nem győzök
eleget csodálkozni azokon a „hallgatókon” és híveken, akik hitelt tudnak adni,
ezeknek, az Egyetemes Szeretetnek a személyes áldozatkészségen keresztüli
átélését, holmi misztikus hókuszpókusszal helyettesíthetőnek vélő, önámító
személyeknek. De csodálkozhatnak ezek a megtévesztett lelkek (Mármint a gyermektelen,
vagy egykéző „mestereket” hallgató személyek) is, amiért hiába hallgatják a
megható szövegeket szajkózó misztikus
mesterek és aurafotózók halandzsáit évtizedeken át, mert sem az életük
minősége, sem az egészségük nem akar javulni! Persze, mi nem ítélkezünk ezek
fölött az első sorban magukat ámítgató személyek fölött, akik úgy képzelik,
hogy a jósolgatásaikért, vagy a valóság-fedezett nélkül „kinyilatkoztatott”
rózsaszínű prédikációjukért kapott
pénzen megnyerhetik az életüket, hiszen ezek még mindig ártatlanabbak a
választópolgárokat egyre nagyobb termelésre – fogyasztásra, vagyis fölösleges
természetrablásra buzdító politikusoknál, hanem csak a helyzetet ítéljük meg
annak érdekében, hogy a tévelygési kísértéseket és lehetőségeket a megváltási folyamatokban
is észre vegyük és elkerüljük. Jézus is mindössze, egy értékmérő eszközt adott
a kezünkbe és nem ítélkezett senki fölött a figyelmeztetéseivel, hogy „Vak
vezet világtalant.”, és „Gyümölcséről ismeritek meg a fát.” Ő mindössze csak
allegorikus példát hoz fel, amikor a meddő vackorfát úgy megfenyegeti, hogy az
nyomban kiszárad.
És persze, nem
hallgathatom el e helyen annak a nevetségesen felkapott és néhány év alatt
magyar média-sztárrá vált „materialista misztikusnak” a magyar nemzet sorvadási
hajlamát az általa immár tudományos rangra emelt kártékony pszichikai
tevékenységét sem, aki egyáltalán nem szégyenli azt, hogy tanácsokat osztogat –
Sőt: több esetben még le is gorombítja a szülőket és főként a manapság oly
ritka-madár számba menő felelősséggel rendelkező apákat, afelől, hogy nem
bánnak elég liberálisan (Hanem, szerinte túlzóan tekintély-elvűen!) a
gyermekeikkel. -, miközben ő, tehát a hiteltelen „családterapeuta”, nem meri
felvállalni a szülői státusszal járó gyakorlati gondokat és személyes
felelősségeket! Sőt, a Jugoszláviából Mo-ra települt Csernus Imre, a siker-könyveiben
még párkapcsolati szakértőnek is hirdeti magát, miközben a harmadik felesége is
ott hagyta hat év steril együttélés után.
Szóval, mielőtt a
Szeretetről szóló értekezésemnek az érdekesebb, de kevésbé személyes
vetületéről írnék, szeretném figyelmeztetni az olvasót arról, hogy mindennek
semmi értelme nem lenne, ha nem lenne „kézügyemben” életem minden percében a
szeretet maximális belső (diszkrét) átélési lehetősége az által is, hogy négy
nagyszerű kislánynak lehetek az édesapja, akik közül háromnak az
egzisztenciájáról (anyagi megélhetéséről, gondozásáról) és neveléséről én magam
gondoskodhatok, még azt követően is, hogy a volt-feleségem többszörösen
ismételt, erkölcsi csuszamlását követő időszakos elme- zavarai után, végül szétszakította
a családunkat és elvitte a két kisebbet, majd a kisebbek közül a nagyobbikat
jogilag is kénytelen volt vissza engedni hozzám, vagyis a gyermek eredeti családjába.
De ettől a szép családunk felbomlását okozó, anyai-öntudat megcsuszamlástól
függetlenül is, én a legkisebb lányunkat tovább is az új élettársammal (Igazi
lelki társammal!) újra teljessé vált családunk tagjaként szeretem és a sok
dolgom ellenére is vigyázok arra, hogy minden hét végén találkozhassak vele, és
valahányszor – nagyon, nagyon sokszor! – a gyermekeinkre gondolok mély hála-érzettel
eltelve munkám közben, a létlátomásomban mind a négy gyermekünk egy helyen van.
De nem csak általuk érezhetem át folyamatosan a Szeretet gyógyító erejét, hanem
az által is, hogy négy hónappal a család végleges felbomlásának a tragikus
átélése után, megérkezett az életembe az a női személy, akire – A gyermekeim
édesanyjával való összemelegedéstől és a család újraegyesítéséről való teljes
lemondásig tartó időszakot kivéve! - egész életembe vártam, és akivel a
találkozás akkor is áldás maradna örökre a számomra, ha netalán valamiért a
jövőben mégis elhagyna. Szóval, amikor ezt a tanulmányt véglegesítem, én
gyakorlatilag is a Szeretetet intenzív erőterében élek.
II. A létezés nyitottsága.
Abszolút létezés szinten és
teremtői szinten tehát, a Szeretet törvénye szerint, sehol a létben nem létezik
kölcsönös információ-csere nélküli, zárt állapot, zárt jelenség, vagy folyamat,
nem létezik zárt lét-struktúra (zárt élet, vagy zárt lény) a teremtésben. A
teremtést elindító és minden teremtményi helyzetet és állapotot létrehozó
abszolút szellem, határtalan értelme és kiáradó és mindent egybetartó szeretet-energiája
mindenütt és mindenben jelen van és ez, az egyetemes jelenvalóság nem más mint a
Szeretet. Ezért az egymástól bizonyos vibrációs állapotok szerint egymástól
elkülönült létdimenziók és létállapotok között, valamint azoknak a különböző,
látszólag egymástól elhatárolt elemei között is, létezik egy állandó szubtilis
(abszolút) energetikai összefüggés és információs csere és kölcsönhatás. Létezik
tehát egy szubtilis, számunkra érzékelhetetlen, és észlelhetetlen kommunikáció,
még akkor is, ha látszólag egymással antagonisztikusan szemben álló, vagy
egymástól teljesen elzárt elemekről, területekről, struktúrákról (lényekről,
léthelyzetekről) van szó. Ez, az önkéntelen és öntudatlan szubtilis és
egyetemes (a létben és az életben mindenhol és mindenkor érvényesülő)
kommunikációt és összefüggést fenntartó kapcsolat, nem más mint az abszolút Világosság
által átvilágított Ősi Szeretet. Ez elől nem lehet elzárkózni. („Bárhova is
rejtőznél előlem, megtalállak.”, mondja az Úr.)
Nem létezik tökéletes elzárkózási,
elkülönülési, elhatárolódási lehetőség, még akkor sem, ha anyagi
megtestesüléseinkben bizonyos szempontok szerint, individuumokként nagyon is
külön vagyunk választva és jól el vagyunk határolva egymástól, és ha a Mágia és
az Evolúció törvénye, de elsősorban a Karma törvénye érvényesülése érdekében,
valamint a Kiegyenlítődés, és a Polaritás törvénye miatt, létezik az egyetemes
felelősségnek megfelelő egyéni felelősség elve is, ami szükségessé tesz és
létre hoz, az anyagi létezésben bizonyos mértékben határozottan megjelenő
elkülönülési állapotokat és helyzeteket (dimenziókat és e dimenziókban
megnyilvánuló struktúrákat, elkülönült egyéni és csoportos fejlődési állapotokat:
jelenségeket, folyamatokat és lényeket).
A Szeretet és a Nyitott lét
törvénye alapján, minden anyagi, vagy nem anyagi létforma, még számunkra atomi
részecskeként jelentkező, végtelenül parányi energia-nyaláb is, kommunikál a
világegyetem legtávolabbi pontján létező részecskével és annak energia
mezőjével az őt és a kettőjüket létrehozó és azokat éltető - fenntartó abszolút
létforrás és létalap szintjén, a Szeretet szintjén. Persze, a rezonancia
törvénye alapján, valamint a polaritás törvénye és a hatás és a visszahatás
törvénye alapján, a zavart (kaotikus, kusza, ellentétes és ellenséges,
destruktív) állapotban levő létformák és lények ugyancsak a zavart állapotban
levőkkel kommunikálnak intenzívebben és a viszont: a harmonikus létformák (állapotok
és teremtmények) inkább csak egymás között kommunikálhatnak a legintenzívebben.
A rezonancia és a karma törvényének a következményeit leírtam már e törvények
ismertetése és tárgyalása kapcsán, most ezeket nem ismétlem meg, de logikus és érthető,
hogy amennyiben nem létezne a Szeretet és a nyitott lét törvénye, a mágia és a rezonancia
sem lenne lehetséges!
Számunkra, emberi lények
számára a legfontosabb következménye annak, hogy a fizikai világegyetem két
legtávolabbi pontján létező energia részecske megnyilvánulási módozata között
is, létezik összefüggés és információs kommunikáció, az, hogy a testünk
atomjai, sejtjei, kromoszómái és génjei között, valamint az érzéseink, a
gondolataink és a valóság-képzeteink: eszméink között is, léteznek szoros és
áttételes, de logikus összefüggések. És, hogy valamennyi, szorosan hozzánk
tartozónak érzett anyag, energia és információ, illetve érzés, gondolat és
képzet, végül is, nem más, mint az abszolútumnak a kifejeződése és
megnyilvánulása. Vagyis, maga az abszolút lét vagyunk mi is, de egy sajátos
egyéni és egyedi, tehát anyagi és információs-energetikai megjelenési formában.
Ennek következtében tehát, természetes, hogy a különböző személyek és különböző
lények között is létezik egy igen szubtilis (tudattalan) információs kommunikáció
és energetikai kölcsönhatás, illetve összefüggés. És természetes, hogy az egymással
a tudatosság szintjén is kapcsolatba kerülő személyek fizikai, lelki és szellemi
állapota, érzése, érzelme (vágyai, haragja és akarata - ambíciója), gondolata
és képzelete - tudatos, vagy önkéntelen képzet-alkotási tevékenysége - között
is, létezik egy igen finom kapcsolat, összefüggés és kölcsönhatás és, hogy
bennünk és általunk: a létünk és a képzeletünk által is folyamatosan jelen van
egy, az anyagi részecskéknek az egymás közötti kapcsolatánál és összefüggésénél
és kölcsönható kommunikációjánál egy sokkal összetettebb, erősebb, és
intenzívebb kommunikáció (és összefüggés) és kölcsönhatás.
III. A titok és a titkolózás mint hosszú távon gyűlöletet betegséget
eredményező, sőt: mint halélt okozó ellen-szeretet.
A Szeretet és a Nyitott Lét (Szabad
információ-áramlás) törvényének a ránk vonatkozó, „könyörtelen” hatásainak
legplasztikusabb illusztrálását ugyancsak az Evangéliumban találjuk meg: „Amit
a pincébe rejtettetek, a háztetőről fogják a fületekbe harsogni.” Most, amikor
a Törvény leírását újból végzem, éppen folyik a wikileaks – internet-portál
által kavart botrány, amiért annak a tulajdonos – főszerkesztője közzétett egy
évekre vissza nyúló, politikai kémkedési és „vélemény-nyilvánítási” un. titkos
diplomáciai anyagot. Sajnálom, hogy egyes, a Magyarországi Fidesz-párthoz közel
álló, politikai elemzők is, elitélően nyilatkoznak erről a metafizikai
szempontból – és szinten! - határozottan Szeretet-aktusról. És ezt akkor is így
kell venni, ha a tulajt, esetleg még jogosan is, nemi erőszakkal vádolják. Aki
ennek a törvénynek az érvényességét képes belátni és aki felfogja, hogy a
Szeretetnek semmi köze nincs az érzelgősséghez, hanem inkább a bátor szellemű
nyitottsághoz és őszinteséghez, az igyekszik mindig nyitottnak maradni, nem
zárkózik el a nyílt és világos beszédtől, az őszinte és becsületes kommunikációtól,
nem titkolózik még csak fantáziálás szintjén sem senkivel szemben, nem
rejtőzködik.
A szeretet-képes ember, nem
rejteget senki elől semmit és nem őriz hazug békét, nem él kegyes
hazugságokban, nem szövetkezik senki ellen, senkivel (Még az édesanyjával, vagy
édes gyermekével, testvérével sem!), és nem alapít titkos társaságot, mert
tudja, hogy nem a szeretetének adná a jelét, hanem ezáltal éppen, hogy a
Szeretet törvénye ellen vétkezne és tudja, hogy a törvény mindig erősebb nála,
illetve az ő elzárkózó – szövetkező – titkolózó törekvéseinél. Sőt! Aki
meggyőződött e törvény személyes és egyetemes érvényességéről, tudja, hogy ahol
elzárkózás, vagy titok van, ott mindig zavar is van, hogy ott mindig „bűzlik”
is valami. („Ahol a titok, ott a piszok!”-
fogalmazza meg pontos tömörséggel a Szeretet-ellenesség lényegét egy bölcs
népi mondásunk.) Ott valaki - vagy valakik, úgy képzelik, hogy az életet
megnyerhetik és az elzárkózással, vagy a titkolózással valamiféle olyan előnyhöz,
vagy fölényhez juthatnak, ami nekik valamiért – Pl. a tehetségük,
intelligenciájuk, leleményességük - szerint kijár. És ez persze a jobbik eset.
Mert többnyire arról van szó, hogy valami apróbb bűnt, vagy bűnöket, esetleg
nagy gaztettet elkövettek, vagy folyamatosan elkövetnek. Vagy arról, hogy akár
öntudatlanul és önkéntelenül, vagy tudatosan készülnek arra, hogy elkövessenek.
És persze, ugyancsak azért mert azt képzelik, hogy a titkos szövetkezésük által
valamiféle személyes, vagy csoportos előnyt szerezhetnek akár azzal szemben,
aki elől őrzik a titkukat, akár másokkal szemben.
Vagy, ugyanennek a
jelenségnek a másik oldalaként, a titkolózók és a titkos adat-gyűjtők azt
képzelik, hogy amennyiben a rejtett tettük, vagy gondolatuk: a titkuk kitudódna,
valamilyen hátrányos helyzetbe kerülnének és ezért görcsösen félve fenn
tartanak egy olyan titkolózó szövetséget, aminek a hosszú távú vissza hatása,
rájuk és az egész sorsukra csakis negatív és káros lehet!
Nem csak metafizikai közhely, de az evolúció
is bebizonyította, hogy az újjá születés és az új képességek kialakulása, a
megváltás: a harmónia, az egészség (az egész átélésének a képessége) elérése
szempontjából a legtöbb esetben jobbat tesz egy hátrányosnak tűnő, de mindenki
számára, aki benne érdekelt lehet, becsületesen nyitott helyzet, mint az állítólag
előnyösen zárt. A nehéz, de őszintén
felvállalt élethelyzetek, az un. sors- krízisek, ha nem is azonnal, de
valamikor pozitívan megoldódnak, miközben az eltitkoltaknak csakis negatív és
káros következményei jelentkezhetnek utólag. Nem véletlenül, a gyermekkorukban,
a sorsuk és a szüleik által nagyon elkényeztetett személyek, akik kényelmes
életük miatt nem tapasztalhatják meg a nehézségeket és emellé nem is kapnak
megfelelő spirituális nevelést és irányítást, a legelvetemültebb személyekké
válnak a szükségszerűen fellépő sors-akadályok, valamint az anyagi és erkölcsi
nehézségek (krízisek) jelentkezésekor. „Az elsőkből lesznek utolsók és az
elsőkből utolsók.”
A valóságnak csak egy részét
elfogadó, a belső valóságának csak egy részét kimutatató, hosszan elzárkózó és
titkolózó ember, legyen az látszatra bármilyen jó szívű, adakozó és másokért
aggódó, másoknak a gondját viselő és bármely gyakorlati jótetteket elkövető is,
valójában képtelen a szeretetre, mivel képtelen a teljes odaadásra is.
Valójában a jótettményei is csak pajzsként és védő falként szolgálnak, hogy még
jobban elzárkózhasson. („Az ember kívül csak azt teszi meg, amit belül nem akar
megtenni.) Ezért a titkolózó - a titok hordó - és az elzárkózó személyek,
hosszú távon, általában nem is lesznek egészségesek. Hiszen a szeretetben élő
személynek nincs szüksége semmiféle előnyre, sőt, amint korábban írtam, azt is
tudja, hogy lényeg szerint ilyesmi nem is létezik, hosszú távon az ilyesmi
(metafizikailag tehát!) egyszerűen lehetetlen. A legnagyobb hibát (és a
szeretet törvénye elleni vétket) azok a házas-felek (férjek, vagy feleségek)
követik el, akik nem teljesen nyitottak: nem őszinték egymáshoz, úgy képzelvén,
hogy valamiféle előnyük származhat abból, ha élettársuk sokáig, vagy egyáltalán
nem tud bizonyos szerelmi, vagy szexuális vágyaikról, gondolataikról és terveikről,
mert ezáltal önmagukhoz sem lehetnek őszinték. És aki önmagával szemben nem őszinte,
annak zavart a kommunikációja az őt létre hozó és az ő életét fenntartó
létforrással: az abszolútummal. És akinek a saját létforrásával (a lelki
ismeretével, az egyetemes felelősségtudatával) való kommunikációja zavart,
annak zavart az élete minden más mozzanata is. És ennek az általános
zavartságnak előbb-utóbb azoknak a betegség- hajlamoknak az aktiválódása lesz
az eredménye, amelyek arra utalnak, hogy milyen őserőkkel és melyik egyetemes törvényekkel
zavart a kapcsolata már születésétől fogva és amely őserő és törvény irányába
még jobban meg kell nyitnia magát, mint azoknak az őserőknek és törvényeknek az
irányába, amelyekkel való kommunikációs készsége (tehetségét adó képessége)
számára adott már születésétől fogva.
Miféle előnyeim származhatnak
bármilyen, magamnak visszatartott, csak az én számomra hozzáférhető és csak
általam, vagy a szűk köröm által ismert és használt, mások elől elzárt, anyagi,
lelki, vagy szellemi értékből - tudásból is, a megváltódás, a megváltódási
képesség elérési lehetősége szempontjából? - Spirituális szempontból az ilyen
rejtett, zárt, vagy akárcsak időben is vissza tartott értékből származó előnyök
többnyire hátránynak számítanak, a titkok viszont a lelkemet és a szellememet
gúzsba (pokolhoz) kötő koloncoknak - terheknek bizonyulnak.
Szellem fenomenológiai kérdés
az is például, hogy miért épp a kereszténység táptalanján - annak kultúrkörében
létrejött civilizáció az, amelyik a legtöbbet titkolózott az utóbbi
századokban, miért annak kellett kiépítenie és kifejlesztenie a legbonyolultabb
állam-biztonsági, titok-őrző és titok-fejtő, titok - törő szervezeteket?
Persze, a személyi intimitást, a magán élet intimitásához való jogot (ami
elsőrendűen a fejlődés és a szeretet törvényét szolgálja) nem kell
összetéveszteni az életnyerés érdekében kifejlődő titkolózás és elzárkózás
sokszor az őrületig fajuló és társadalmi rangra emelt spirituális
infantilizmusával (magukat komolynak képzelő felnőttek, rengeteg időbe, pénzbe
és energiába kerülő idióta játékával). Bármennyire is furcsán hangzik, amint
azt később látni fogjuk, a titkolózás és elzárkózás őrületével (bűnével!)
szembeni harcban a kémek, a titkosírás fejtők és nem utolsó sorban az
árulókként számon tartott személyek viselik a legjelentősebb szerepet.
A minden dimenziót és minden személyt
átfogó egyetemes szeretet és a spirituális nyitottság törvénye nem áll
ellentétben a magánéleti intimitással, ami a személyességet és a személyes
meghittséget biztosítja a mágia (teremtés) és a nemek törvényének az alapján és
nem áll ellentétben a szabad és az egészséges versengés szellemével sem, ami az
evolúció törvényének a megtestesülése. Egyetlen állatfaj sem sérti meg a
szeretet törvényét - még a csoportban vadászó ragadozók sem! - azáltal, hogy
fölösleges táplálékot és élvezeti cikket halmozva fel a raktáraiban, elveszi a
többi állatfajnak a táplálkozáshoz való jogát, hogy titkos fegyvereket készít
és titkos társaságokat alapít a földi energiák mértéken felüli kivonására és
ezáltal más fajok, vagy állatcsoportok leigázására és kizsákmányolására.
Nevetséges például az, amit a találmány-védő hivatalokban művelnek és
nevetséges az, hogy a könyveimre hivatalból oda teszik az, hogy minden közlési,
másolási és sokszorosítási jog számomra fenn van tartva, hiszen a feltámadás és
a megváltás szempontjából úgy sem fordíthatom a magam privát hasznára mindazt
amit írok. Ezek az információk, a megváltás és az üdvözülés a szempontjából - a
személyes spirituális evolúcióm szempontjából - csak addig válnak hasznomra,
amíg felfedezem és leírva rögzítem, tisztázom azokat. (Egyáltalán nem találom
tragikusnak például, hogy a hét éven át írt négyszáz oldalas könyvemért kapott
szerzői honorárium mindössze arra volt jó, hogy a télen felgyülemlett fűtési
költségeinket kifizessem a kapott összeggel.)
Ezért, a hatás és
visszahatás, a rezonancia és a polaritás törvénye szellemében, ott, ahol
elzárkózás és titok van és titkolózó személyek vannak, ott törvényszerűen
árulók és titok-lopó kémek is vannak. Persze, ez koránt sem azt jelenti, hogy a
kémek és a kémelhárítók, és az árulók szeretettel csordultig telt, az egyetemes
összefüggéseket látó, egészséges jellemű személyek lennének. Hiszen ők is
többnyire a könnyen elérhető jutalom és siker fejében, vagyis az érdemtelen
előnyszerzés reményében viszik véghez a titkolt információkat kiszivárogtató,
közvetítői tetteiket. Ennek ellenére, ha önkéntelenül is és öntudatlanul is, de
ők is az egyetemes nyitottságot és a kiegyenlítődést szolgálják. Ezért az
értékeit, illetve a bűneit - bűnös gondolatait és előnyszerzési kapzsiságát -
eltitkoló, valamint a titoktartó és a titok őrző személy, akárcsak a dogmatikus
és fanatikus erkölcscsősz és a titok-árulók felett ítélkező személy, semmivel
nem feljebbvaló a titoktörőnél, a kémnél és a fanatikus hatalmi mámorban élő
zsarnokot eláruló személynél. És viszont.
Mielőtt tovább mennénk, egy
fontos pontosítást, egy lényegi megkülönböztetést kell tegyünk: az elhatárolódás
nem azonos az elzárkózással! Egy dolog az információ behatolás (a benyomás)
elől, a fény és a szeretet elől elzárkózni és egészen más, valamely szellemi,
vagy természeti rombolástól és zavarkeltéstől, illetve romboláshoz és zavarhoz
(képi - képzeleti, tudati, lelki vagy fizikai szennyezéshez) vezető
cselekedetektől, általunk erkölcstelennek ítélt ügyektől és ügyletektől,
piszkos játszmáktól elhatárolódni. Tudomásul vehetek és szembe nézhetek
bármilyen gaztettel, értelmezhetem azt (sőt: többnyire az utóbbi nagyon fontos
az értéktudatom kialakítása, erősítése, valamint az éberségem fokozása
érdekében), tehát nem zárkózom el a tudomásulvételétől, miközben elhatárolom
magam tőle és nem veszek részt abban, lehetőleg még érzelmeimmel (haragommal)
sem. A legtöbb ember ezt érti félre és az általa erkölcstelennek ítélt
tettekhez úgy viszonyul, úgy akar azoktól elhatárolódni, hogy lehetőleg
tudomást sem akar arról, azokról szerezni, holott amennyiben egy jelenséggel,
vagy a jelenségről szóló információval találkozunk, biztos, hogy valamilyen
szintű kapcsolat létezik a jelenség és a személyünk megtestesített és feloldani
- meghaladni való spirituális problémák között. És mivel lényegi kapcsolat
létezik a felmerült probléma és a személyünk, a szellemi sors-programunk
között, épp annak következtében, hogy elzárkózunk előle, megpróbáljuk az
figyelmen kívül hagyni, vagy elfojtani (elzárkózni), az még nagyobb erővel, még
intenzívebben és még kivédhetetlenebbül fog visszatérni és behatolni az életünkbe
egészen a tragédiát keltő erőszakos behatolásig, mindaddig, amíg bátran szembe
nem nézünk azzal és neki nem látunk valamiképpen kezelni azt. – Persze,
amennyiben tudunk róla... Mert, ha elrejtette eltitkolta valaki előlünk azt a problémáját,
amiben mi is érintve leszünk utólag, azért már nem felelhetünk. Vagyis,
elzárkózás helyett, lehetőleg mindig személyi kapcsolatba kell kerülni az adott
jelenséggel és lehetőleg harmonizálódni kell azzal az őserővel, amit a probléma
megtestesít.
Figyeljük csak meg jobban a
neki-látás (nekifogás) és a hozzá látás (hozzá fogás) kifejezéseket. Vajon nem
azt jelzik-e, hogy a felmerült problémákkal előbb szembe kell néznünk, azt
helyesen (az összes dimenziók és törvények szintjén) értelmeznünk és utána
megoldanunk? Az a személy és azok a személyek, akik egy zavaró, illetve általuk
sötétnek és zavarosnak (erkölcstelennek) ítélt, vagy csak képzelt - gondolt
problémával nem akarnak szembenézni és azt elítélvén, elzárkóznak a probléma
feltárásától és feloldásától, valójában nem őszinték, nem csak a
környezetükkel, de önmagukkal szemben sem. („Akik nincsenek magukkal egy
véleményen” - Hamvas Béla). Ők az elnézők, a távolba nézők, a látszatok és a
hamis békének a fenntartói, akik a pillanatnyi jólét és béke kedvéért nagyobb
bajt idéznek saját maguknak és környezetüknek, mint amekkora baj származna
abból, hogyha azt, ami tisztázatlan még, meg próbálnák kitisztázni, ha azt, „ami
bűzlik, megpiszkálnák.”
A kudarcba fúló modern házasságok ötven
százaléka azért megy tönkre, mert arra a téveszmére építik, hogy egymásnak el
kell nézni az erkölcsi hibáit, az életről és az igazságról alkotott ferde
elképzeléseit. Persze, „A más szemében meglátod a szálkát, miközben a magadéban
nem akarod meglátni a gerendát” tétele is fennáll, de ott, ahol a gerendák
létezéséről tudnak és igyekeznek azoktól megszabadulni, a szálkát is szóvá kell
tenni. Mert a házasság nem a titkolózás helye, hanem a legfőbb igazság
érvényesülésének a helye. Aki nem őszinte az élettársával, az nem lehet őszinte
önmagával sem és első sorban ő maga az akit a titkolózásaival félre vezet. –
Félre vezeti magát a megváltás és a boldogság elérésének az irányából. Nem úgy
segítek a férjemen, feleségemen, vagy a gyermekemen, hogy nem akarom tudomásul
venni és nem teszem szóvá az alkoholizmushoz, vagy a kábító szer függőséghez
vezető szokásait, hanem úgy, hogy miután a saját önámításra való hajlamommal,
illetve annak a rejtett okaival szembe néztem, és leszámoltam, szüntelenül
követelem, hogy az élettársam, vagy a gyermekem se kábítsa magát.
Nem véletlenül romlik meg az elnéző
személyeknek, az őszinte és nem a megjátszott szembenézést kerülőknek a szeme!
És nem véletlenül lesz az ilyen, egymást és önmagukat a látszat-boldogságnak,
illetve a harmónia és a szeretet látszatának a fenntartása érdekében
félrevezető déd-szülőknek nagyszülőknek és szülőknek kancsiságban, vagy annál
sokkal veszélyesebb szembetegségben szenvedő unokája és gyermeke. Az én, több
szemműtéten átesett, női felmenői ágon gyenge szemű, illetve rossz látású női
ősöktől származó, látszólag „csupa-szeretet” édesanyám szeme is, egyre inkább
romlik, miközben az én szemeim romlása megállt, miután megtanultam mindennel,
ami lényegileg és személyesen érint, kegyetlenül szembenézni. Mindennek a
kauzális okait kutatni, leleplezni, kiszimatolni, stb., és persze: tudomásul
venni.
Amint az Egyetemes
törvényekről szóló bevezető tanulmányban írtam, a szeretet nem lehet meg és nem
termékenyülhet meg fény nélkül és fény (értelem) hiányában rothadássá, bomlássá
(betegséggé) és/vagy gyűlöletté (nehezteléssé, hisztériázássá, majd őrjöngéssé)
válik, amiként a szeretet által az egységbe, az egységes létezés logikájába be
nem kapcsolt fény is öncélú fantazmagóriává, steril elméletté válik és,
amennyiben gyakorlatba ültetik, az így keletkezett eszmerendszert, infernális
erőket megidéző, romboló hatalommá válik. A Fasizmus jellegzetesen a szeretet
nélküli, illetve a hamis szeretettel össze kapcsolt, és a hamis (részleges) szeretetet
szolgáló fény, a kommunizmus jellegzetesen a fény nélküli (a hamis fénnyel - az
egyetemes törvényeknek ellent mondó értelemmel megvilágított) humanista
szeretet ideológiája. Mindkettőnek az erőltetett alkalmazása romboláshoz és
mérhetetlen tragédiákhoz vezetett.
Az ember nehéz helyzetbe, sőt: drámai
helyzetbe kerül, ha ilyen ideológiákkal, illetve ilyen ideológiák képviselőivel
(prófétáival) kell szembesüljön, mert nyilvánvalóan el kell határolódnia mind a
hamis fény, mind a hamis szeretet elfogadásától és önmagát megvédeni annak a
befolyásától. Az utóbbit viszont lehetetlen elérni az egyszerű
elhatárolódással, vagy a dogmatikus eszmei, vagy lelki elzárkózással és
egyetlen esélye a menekvésre annak a felülvizsgálata, hogy az illető személy, korábban
hol és milyen mértékben fogadott magába, illetve mikor áramoltatott magából
hamis fényt (értelmet: jól hangzó és csillogó - villogó, ám a valóságtól
elrugaszkodott elméletet, elméleteket), vagy hamis szeretetet?
A legjobb példát az átlagtól
eltérő képességekből (bármiféle tehetségből, kreatív intelligenciából,
inventivitásból) és tehetségből való előnyszerzésnek és a titokőrzésnek a hiábavalóságára,
illetve az öncélú előnyszerzésre való törekvésnek az elérendő célnak az
ellentétéhez: hátráltatottságba való kerüléshez való vezetésére, nem annyira a
szörnyű betegségekben szenvedő és többnyire tragikus körülmények között és
ideje korán az élők sorából távozó művész és tudós zsenik, vagy híres és
hírhedt (Osho az utóbbiak kategóriáját gazdagítja pl.) misztikus mesterek
esete, illetve tragikus halála képezi, mert rá lehet fogni, hogy partikuláris
esetek. Az információ-elzárás árán történő előnyszerzési lehetőség
tévképzetéből eredő elzárkózás és titkolózás fölöslegességére és káros
visszahatásaira, a legjobb példát az atom-bomba gyártási versengés, illetve
hidegháború története és tanulságai szolgáltatják. És nem csak azért, mert
bármennyire is titkolták el az amerikai hatóságok az atombomba előállításának a
receptjét és a technológiáját, mert a KGB-nek a bomba gyártáshoz legközelebb
álló tudós - segédek mellet, még az amerikai kormány legmagasabb csúcsvezetői
mellett dolgozó és legközelebb álló állam-hivatalnokokat is sikerült
beszervezni kémnek (titok- és haza-árulónak).
- Talán az sem mellékes, hogy
közülük többen (Pl. a Teller Ede mellett dolgozó fiatal fizikus: Ted Hall, aki
később, Angliában biofizikusként elég jó nevet szerzett magának a tudósi
ranglistán és akinek a halála után a felesége egyenesen humánus aktusnak
tüntette fel a férje kémkedését.) úgy nyilatkoztak a hideg háború után, hogy
nem pénzért folytatták az információ kiszivárogtatást, hanem annak érdekében,
hogy a reakciós amerikai politikai mentalitás számára lehetetlenné tegyék az
egyeduralmat. Még akkor is, ha ezek a nyilatkozatok nem minden esetben őszinték
és megbízhatóak és még akkor is, ha történelmi tény, hogy a szoviet hatalom
sokkal reakciósabb, ambíciósabb, elvakultabb, kegyetlenebb és ezért az egész
emberiségre nézve veszélyesebb volt mint a negyvenes évek végi - ötvenes évek
eleji amerikai politikai ideológia, még akkor is érdemes megjegyezni, hogy ezek
az „áruló” tudósok és politikusok a hatalmi erőegyensúly kialakulásának az
eszméjét próbálták felhozni mentségükre. Vagyis érdemes végiggondolni azt, hogy
egyeseknek közülük, nem véletlenül(!) ilyesmi is eszükbe jutott, ilyen képzetek
is befolyásolták a gondolataikat és cselekedeteiket.
- Szóval, nem csak ezek a
tények bizonyítják az előnyszerzési lehetőség és a titoktartási lehetőség
képzeteinek a hiábavalóságát és károsságát, hanem az a mozzanat is, hogy miután
az amerikai kormány titkos kódfejtő szakértő-csapatának (Verona) sikerül
megfejteni a KGB titkos információ közvetítési kódrendszerét és ennek
segítségével több beszervezett és beépített tudósi rangú KGB ügynök és áruló
kormányhivatalnok azonosságát kideríteni, az atombomba - ügynökök elítélését
szolgáló bírósági tárgyalásokon nem fedték fel a KGB ügynöki kódrendszer
megfejtésének a tényét, hanem – Figyeljük meg a titok-mánia káros
visszahatását! - azt is titokban akarták tartani, annak érdekében, hogy ennek a
„titkos kód megfejtése titkának” a birtokában ellenőrizve, macska- egeret
játszodjanak a KGB- amerikai ügynökeivel. Hogy mintegy észrevétlenül és a KGB
Moszkvai vezetői számára megmagyarázhatatlanul, semlegesítsék a KGB Amerika
ellenes tevékenységét.
Ennek a balvégzetű
titkolózásnak a következtében - a Verona csoport eredményeinek a titkosítása
következtében - , a bírósági tárgyalásokon nem használhatták az elcsípett és a
megfejtett távirati üzeneteket tárgyi bizonyítékként. Ennek az eredménye az
lett, hogy a bírók nem tudták az árulókra a valós tettüknek megfelelő súlyos
büntetéseket kiszabni és koholt vádak alapján, vagy kisbűnök naggyá
dagasztásával kellett azokat a „forgalomból kivonniuk”. De még ez sem
jelentette a probléma lényegét, hanem az, hogy a sajtó ezt az eljárást
megszimatolva, a törvényellenes, illetve a féltörvényes kém- és áruló perek
szabálytalan eljárásait dobra verte, amivel a kormány ellen és az amerikai
védelmi apparátus és annak a titkos szervezetei ellen fordította a
közvéleményt. Sőt: a közvélemény
hangulatának az sem tett jót, hogy miközben a kormány szoviet-atombomba veszély
elleni riadókkal „szórakoztatta” a lakosságot, a KGB titkos amerikai levelezési
kódrendszerének a megfejtését eltitkoló kormány nem tájékoztathatta a
lakosságot a tényleges tényállásról, illetve a tényleges szoviet atom-veszély
realitásáról. Ez persze rengeteg fölösleges belpolitikai viszályt, félreértést,
gyűlölködést és életpályákat - családokat tönkretevő ellenséges hangulatot és
értelmetlen harcot, ellenségeskedést és bizalmatlanságot eredményezett.
És mindezt miért? – A Nagy
Semmiért! A szoviet hatalomnak ugyanis, mindennek ellenére sikerül a beépített
amerikai tudósokon és politikusokon keresztül hozzá jutni az atombombagyártás
tudományos receptjéhez (az Amerikában dolgozó európai tudósok által megfejtett
és kidolgozott tudományos elméletek eredményeihez és a megfelelő formulákhoz) és
a megfelelő technológiai eljárásoknak a leírásához és 1950-ben elvégezte az
első sikeres kísérleti atombomba robbantást. De az egyetemes nyitottság és
összefüggés törvénye szempontjából még ez is kevés. Mert, amint utólag
kiderült, a szigorúan válogatott és őrzött titkos kódfejtő amerikai csapatnak
az egyik tagját is sikerült beépíteni, aki azonnal jelezte a KGB-nek, amint a
kódot megfejtették és a KGB azonnal új kódrendszert dolgozott ki, aminek
következtében 1951 után az amerikaiak több éven át egyetlen elcsípett ügynöki
jelentést sem tudtak értelmezni. - Persze, addig, amíg a ritmus és a ciklus
törvénye alapján, el nem jött az újabb szoviet kémkedési kód megfejtésének az
ideje...
Éppen a Szeretet és a
Fejlődés törvényének köszönhetően, létezik az un. misztikus intuíció is. És,
mivel létezik az asztrológiának a személyi horoszkópból kiolvasható
tulajdonságok szerinti visszaigazolása is, az egyetemes szellemi nyitottság
szükségének az intuitív megérzésére, én egy elevenbe vágó személyes példát tudok e
helyen felmutatni. Asztrológusi körökben, köztudott, hogy a Skorpió bélyegével
különösen megáldott személyeknek van a legtöbb bűnös vágyuk és gondolatuk és
ezért ők a leginkább titkolózó személyek. Ez persze, abban az esetben, ha a
személyi horoszkópjukban a Skorpió Nap, a Skorpióban álló Sárkányfarok és/vagy
Lilith, valamint a Skorpió uralkodó bolygója: a Plútó többnyire és sűrűn
negatívan fényszögelt. És abban az esetben is, ha a Nap, vagy a karmikus pontok
valamelyike a VIII. házban áll, mint az én volt-feleségemnek. Nos, amellett,
hogy a horoszkópomban a Nap (három más bolygóval együtt) a Skorpióban áll, a
Plútó is igen fontos helyet foglal el az én sorsképletemben, az Ascendenssel
együtt állva. Igen ám, de a többi bolygótól eltérően, a Merkúrral együtt álló,
Skorpió - Napom az Uránusztól (többek között a szabad információ-áramoltatás és
az intuíció bolygója) pozitív fényszöget kap és Plútó is csak fele - fele
arányban fényszögelt negatívan, és a Neptunusz, és a Jupiter és az általa
alakított pozitív pajzs csúcsán állva az Oroszlán Ascendensem közvetlen
közelében, arra utal, hogy rendkívüli öntudatlan spirituális „szimattal”
születtem a világra. (Figyelem! Ez nem azonos a többnyire tudatos, hétköznapi,
gyakorlati igazság-felfedezési és felfedési képességgel!) Úgy látszik ennyi
elég volt, hogy már huszonkét évesen megsejtsem, hogy a titkolózás igen veszélyes
és, hogy az egyetlen magatartás, ami „a titokzatos államvédelmis tisztek”
rámenős beszervezésétől megszabadíthat, az a titkolózás bűvkörének a
tiszteletlen kezelése.
A hetvenes évek közepén ugyanis,
amikor a nálam csak két évvel idősebb szekus tisztnek (talán hadnagyi rangban
volt az akkoriban még nagyon ambíciós, de később leszerelt és vállalti
jogtanácsossá csendesült keretlegény) azt az törekvését, hogy a később általam
is vezetett csíkszeredai Tamási Áron irodalmi kör besúgójának beszervezzen, úgy
sikerült kijátszani, hogy a Hargita Megyei Rendőrség és Szekuritáte székházában
történt „baráti beszélgetés” után haza felé tartva, mindenkit, akivel csak
találkoztam az utcán és minden barátomnak, akit, mielőtt haza mentem volna
felkerestem és otthon is találtam, elmondtam hogy miről beszéltem a fickóval
és, hogy miféle „előnyöket” jelentő, kedvező ajánlatot kaptam általa a
nemzetiszocialista hatóságok részéről. (Munkahelyi problémák megkönnyítése,
fizetési besorolás emelése, egyetemi felvételi vizsga sikerének a biztosítása,
stb.) A hirtelenül jött – tudattalan ráérzéses
ötletként felfedezett! - és bevált eljárásom (tíz éves asztrológusi
tapasztalatommal a hátam mögött, ma azt mondom, hogy Skorpiói intuíciómmal erre
a lehetőségre - mármint a nyilvánosságnak és a nyíltságnak erre a rejtett védő
tulajdonságára ráhibáztam) által hozott sikeren felbátorodva, ugyanezt a
védekezési módszert alkalmaztam később is, amikor már Forrás-kötetes költőként,
nem baráti, hanem fegyelmező - fenyítő beszélgetésekre citáltak be különböző
ürügyekkel a rendőrségre, ahol, miután a szolgálatos milicisták (rendőrök) a
buletinemet (személyi igazolványomat) elkérve visszatartották, Butiurcă ezredes
elvtársék átkísértek a szekuritáte kovácsoltvas védőrácsokkal ellátott ablakú
„beszélgető” irodáiba.
Az elején mindannyiszor
nagyon a lelkemre kötött titoktartásra való felhívásnak a megszegésével, úsztam
meg tehát ép bőrrel a nyolcvanas éveket, amikor, többek között, pl. olyanokat
is állítottak, hogy tudják, hogy nekem is közöm van a Szőcs Gézáék
Ellenpontjához és azzal fenyegetőztek az öklükkel az orrom előtt hadonászva,
hogy nagyon megjárom, ha nem fedek fel mindent, az üggyel kapcsolatosan. Én nem
tudtam ezzel kapcsolatban semmi konkrétumot, de amit nekik elmondtam és amit
tőlük hallottam, a lehető legrészletesebben, azonnal elmondtam a barátaimnak és
az ismerőseimnek is.
Az ember-arcú (kommunista)
titkolózás éveiben fedeztem fel tehát azt, hogy a szabad információ-áramlástól
való elzáródás milyen veszélyes lehet - ellentétben például a liberális
kapitalista sajtó és az elektronikus médiák által a magánéleti intimitás
megsértése árán is szolgált nyíltsággal. E tapasztalataim révén, ha választani
lehetne a kettő között, inkább az intimitáshoz való jogomat adnám fel, csak
nehogy még egyszer is, a bástyafal mögötti sumákolási lehetőséget biztosító
hazug harmónia és hazug boldogság zára mögé kelljen kerüljek! És ez még akkor
is így van, ha manapság a közéleti információ terjesztési manipulációról, az
így véghez vitt ideológiai kábításról beszélnek, és még akkor is, ha a rafinált
és az erőszakos reklámok épp annyit ártanak, mint amennyi pozitív szolgálatot
tesz a pontos tájékoztatás. Lám, az évtizedekig szentnek hirdetett banktitkokról,
az üzleti és a pénzműveleti titoktartás elvéről is, lassan - lassan kiderül,
hogy nagy veszélyeket rejt magában, mivel a maffia ügyletekből származó pénzek
mosásának és a globális terrorizmusnak biztosít hátteret és működési
lehetőséget. Sőt: a bankároknak az állami pénzügyi támogatásokból való, mesés
meggazdagodásának, persze, az adófizető kulizók kárára.
De nem is ez a veszélyes a
titok-szentség képmutató moralitásában. Hanem az a lélektani állapot, amelyben,
ha valaki úgy képzeli, vagy valakik úgy képzelik, hogy valamiféle súlyos
veszteséggel járó, veszélyes rejtegetni valója van, másvalaki, vagy másvalakik
által, akik a titkát - titkukat sejtik, az, a titkukon keresztül kézben- és
félelemben tartható, zsarolható és manipulálható. A sokáig titkolózó, titok
birtokló ember bele szorul az általa tudott és őrzött titok eszmekörébe - még
akkor is, ha mindössze a saját, személyes titkairól van szó! - amitől egy idő
után szorongásossá és végül lelkileg és szellemileg zárttá, majd fizikailag is beteggé
válik, mivel a nyitott lét törvénye végül is az egészségnek – Vagyis az egész
lét befogadásának és átélésének - a törvénye, amit megsértünk a zártsággal, a
titoktartással.
4.
A Szeretet, mint félelem-oldó és ellenséglegyőző
fegyver.
„Szeressétek ellenségeiteket
és le fogjátok győzni őket.” A szeretet létfakasztó és életfenntartó ősi
energiája, mivel finomabb, oda is behatol, ahova a fény nem képes. A tudatos
szeretet-áramoltatás a leghatékonyabb lényegi információ közvetítési lehetőség
és a leghatékonyabb azonos frekvencia hullámsávra kerülési lehetőség. Persze, a
Jézus által feltárt győzelmi lehetőség nem azonos a háborús, vagy a hatalmi
apparátusok és az intézményes igazságszolgáltatási módozatok által lehetővé
tett győzelmi lehetőségekkel. E szubtilis szeretet-erővel való győzelemben nem
létezik legyőzött, csak kommunikációra (információ befogadásra és információ
cserére: belátásra kész) és kreatív kiegyenlítődésre megnyílt személy („az
ellenség”, aki baráttá, segítőtárssá, jó ismerőssé lett). Annak a személynek a
számára, aki megérti az egyetemes összefüggéseket és ezért elfogadja és átélve
gyakorolja a nyitottsági állapotot és a szeretetet, megszűnik az objektív,
kivülről a végtelenségig és rá ellenséges nyomást és befolyást gyakorló (ellenséges)
természetnek, az ellenséges, világegyetemnek és az objektív, büntető, vagy
szeszélyes Istennek képzete, az olyan kényszerítő objektív hatalomnak és erőnek
a képzete ami a teremtés pozitív céljával és funkciójával ellentétesen,
nyomorúságra kényszerítheti az ártatlanul szenvedő (isteni teremtő képzelettel
bíró!) személyt.
Amennyiben tehát, az ember nem csak elméletben
vesz tudomást, hanem személyesen is meggyőződik e szubtilis életenergia
kibocsátását és áramoltatását szabályozó törvény létezéséről (aminek ő a saját
személye szerint is az egyik megtestesítője) és annak közvetlen hatásairól,
számon tartja ugyan az embertársainak és főként a vele lényegi (karmikus)
kapcsolatban álló családtagjainak, barátainak - élettársainak - és
ellenségeinek az általa észlelt (reális, vagy vélt) hibáit, de ugyanakkor
szellemben és képzeletben mindig törekszik azoknak a fejlődő képes jobbik
énjével: a kreatív kommunikációra nyílt és kiegyenlítődési (megváltódási)
képességének a maximumát nyújtó és a változni - fejlődni akaró személyiségével
kapcsolatba kerülni és azzal kommunikálni és így, saját gyengeségeit (haragját,
gyűlöletét, negatív ambícióit) legyőzve, győzi le azokat. De ne legyünk naivak:
egyetlen szerető személy sem győzhet le egy vele, illetve az elképzeléseivel, a
meglátásaival szemben álló, seregnyi közösséget. Legfenebb megszabadulhat az
általa hirdetett eszmék miatt megbotránkozott tömeg haragjától, mint Jézus az
otthonában: Názáretben. De legyőzni sem ő, sem Mária, sem az apostolok
szeretete nem tudta a papok és a tömegszellem által irányított csőcseléket.
A Szeretet áramoltatása,
vagyis az Abszolút Szellemen keresztüli egyetemes egységhez való kapcsolódás
egyéni érzésének a tudatos erősítése és áramoltatása végül is a
legracionálisabb és a legcélravezetőbb cselekedet lehet minden ember számára.
Ugyanis miután sikerült Szeretettel feltöltenem és ezáltal legyőzi az
ellenségesen viselkedő és agresszíven gondolkozó másik személyt (vagyis annak,
az anyagi lét élvezetének és korlátozottságának a kábulatába beleszédült
egoját), már nem is én leszek az aki őt legyőzi tulajdonképpen, hanem ő maga,
vagyis az én általam felerősített és feléje sugárzott Szeretet-energiával
feltöltődő Felettes Énje: a saját egyetemes lelkiismerete. Mert amennyiben nem
hajlandó az általam is felerősített és feléje irányított Szeretet- energiát
elfogadni, a Vibráció tőrvényének következtében tönkre teszi önmagát saját
alacsony vibrációs szintjének intenzív átélése miatt, vagy többé nem lesz
lehetősége találkozni velem. Mert jóllehet a Karma törvényének alapján
találkoztunk, de a Szeretet intenzív átélése és a szellemi létezés tudatos
gyakorlása következtében én már nem leszek azonos rezgési állapotban az ő
rezgési állapotával (nem leszek azonos hullámhosszon vele) attól az időszaktól
kezdve, hogy tudatosítottam magamban a történteket és megértettem azok rám
vonatkozó karmikus vetületeit. Pontosabban: nem rezonálok már az ő alacsony
frekvenciájú (fizikai, pszichikus, mentális és ideális) vibrációs állapotával.
A magasabb rezgési frekvenciák állapotában, a finomabb létdimenziókban, nem
létezik olyan felállás, hogy a másik létstruktúra az ellenség és én, aki vele
kapcsolatba kerülök (még ha áttételesen is, de vele rezonálok) nem vagyok
ellensége valakinek. Amennyiben tehát és meg engedem magamnak azt a luxust, vagy,
az ő ellenséges és engem, vagy a családomat veszélyeztető magatarása miatt, rá
vagyok kényszerítve hogy egy másik embert ellenségnek nézzek, vagy ellenségnek
nevezzek, a Megfelelés - Kiegyenlítődés és a Rezonancia törvénye alapján- automatikusan
én is ellenség leszek, ennek az állapotnak (státusnak) az összes rám vonatkozó
következményeivel együtt. Ezt tehát, ilyenkor vállalni kell. Hogyha tehát a
karmám miatt, elkerülhetetlen az ellenség-státuszába való kerülésem, akkor
tudatosan vállalni kell azt pl., hogy ezek a következmények nem kellemesek:
Ingerültség, bőszült harag, lelki méreg, bosszúvágy, gyűlölet, neheztelés, a
különböző stratégiázásoktól való kimerültség, félelem, látszólag indokolatlan
szorongás, különböző mentális feszültségek és stresszállapotok, racionálisan
indokolatlan konfliktushelyzetekbe és stressz-okozó helyzetekbe, környezetbe
való keveredés és végső soron a mindezen állapotok következtében létrejövő
betegségek, sérülések, balesetek elszenvedése.
A külső ellenség státusában való öncélú
tetszelgés viszont, már az állati ösztönöknek képzelt karmikus félelmek és az
egoizmus által irányított eszmekör és ennek a kiszolgálása - érvényesítése
érdekében a spekulatív intellektusát használó, individuum, illetve a folytonosan
alacsony vibrációs szinten élő embereknek a jellemzője. A külső ellenség az
egyetemes léttudatból kiszorult az Uroborosznak - a saját farkába harapó
világkígyónak a káprázat-körében élő ember tévképzete. És azt, hogy ez
tévképzet, mi sem bizonyítja jobban annál a ténynél, hogy az állatok nem élnek
ilyen képzetekkel. A növényevők egészséges genetikai állományát biztosító „kegyetlen”
ragadozók nem képzelik azt, hogy az általuk elejtett és elfogyasztott növényevők
az ők ellenségeik. De az un. áldozatoknak sem jutna eszébe soha, és nem
képzelegnek arról, hogy egyéni akcióval, vagy csoportos stratégiával, miként
fogják legyőzni és ártalmatlanná tenni az életüket veszélyeztető húsevők
„bandáit”.
Sőt: még azok a ragadozók, amelyek felfalják
a más ragadozó fajoknak a gyengébb egyedeit - Az erősebb fény, hatékonyabb
spirituális információ - győzelmének, illetve a Mágia törvénynek a szellemében
-, még azok sem a gyengébbel ellenségei. A természetben, a szentimentális
lelkek számára (azok számára tehát, akik meghatódnak attól, hogy a farkasok
széttépik az ártatlan őzet, miközben jóízűen falatoznak az üzletekben és a
butikokban vásárolt hús-készítményekből) ellenségesnek és kegyetlennek tűnő
egymás levadászása, nem csak hogy természetesek, hanem az egyetemes törvényeknek
megfelelőek. Ezek, a fajfenntartását szolgáló, illetve az erősebb gének
(genetikai információ - eredet információ) érvényesülésének illetve tovább
közvetítésének az elvét szolgáló jelenségek, a Csoport-karma szellemében a
különböző fajoknak megfelelő Csoportszellemek irányításával, és a Kompenzáció
törvénye alapján történnek.
Az állatvilág jelenségei, a biológiai
hasonlóságok és azonosságok alapján is csak annyiban lehetnek az ember számára
példa értékűek, amennyiben ismerjük a genetikai, a biológiai és a fiziológiai
folyamatokat és az un. életbenmaradási és fajfenntartási ösztönöket működtető
spirituális törvényeket. Az állat, még akkor is ha meg tanítja szavakkal
kommunikálni az ember, soha nem lesz képes az analogikus gondolkozására, mivel nem
rendelkezik spirituális (buthikus) testtel. Az állat mint ősidea, az embernél
jóval később létesült a teremtésben, mivel Ádám Kadmon, az isten első ideája az
ember. Az úgynevezett létért való küzdelem, vagyis egyik a másik rovására való
terjedése vagy fejlődése, a növényi és az állati regnum viszonyaira, a fizikai
dimenzió határ állapotaihoz jóval közelebb álló kompenzációs folyamataira
jellemző. Ezeknek viszont csak és csakis alárendelt kapcsolata van, az ember
személyi tudatában, előbb mint individuális öntudat, majd mint egyetemes
felelősség-tudat, megjelenő, azon keresztül keresztül megnyilvánuló egyetemes
léttudattal. A Karma és a Kompenzáció törvénye az individuális felelősségtudat
implikációja nélkül, úgymond lineárisan fejti ki hatását az állatok esetében,
jól meghatározott (határ állapotban levő) genetikai és biológiai
egyensúly-fenntartási szükségletek alapján.
A megnyilvánult lét alacsony
frekvencián rezgő (fizikai) dimenzióban és a fizikai - természeti létnek az
ember által megzavart (szennyezett) állapotaiban egyre zártabbá:
kiismerhetetlenebbé, illetve illékonyabbá (felismerhetetlenebbé) válik az
információ. Ezt testesítik meg egyébként az egyre nehezebben gyógyítható, egyre
bonyolultabb fizikai zavart: betegségeket okozó vírusok, ezek a teremtés
törvénye szerint a mi zavaros és romboló képzeteinket megtestesítő
információkat hordozó parányi lét-struktúrák, amelyek közül egyesek képesek
össze zavarni és szétbontani az egész szervezetünknek az évmilliós kísérletek
során kialakult és jól meghatározódott logikai struktúráját. A fizikai
lét-rétegben, pontosabban a természetnek az idő-tér viszonylatához kötött
dimenzióiban, az információáramlás és az egységhez - a lét egészséghez való
szubtilis kapcsolat állapota és ereje (a szeretet) is az idő és a tér
állapotaihoz, illetve azok változásaihoz kötöttek. Ezért a ciklus és a ritmus
törvénye szerint, a természetben majdhogynem tapintható módon „ideje és helye
van” annak, hogy bizonyos információk miként és mikor kerülnek a napvilágra,
bizonyos nyitott (szeretet) állapotok mikor nyilvánulhatnak meg és mikor
záródnak le az érlelődés érdekében és egy magasabb evolúciós fokon való
visszatérés érdekében. De vigyázat: ehhez a szó szerint vett, az idő és a tér
különböző pontjain életet nyert személyi tudatok közötti lineáris összefüggést
feltételező vallásos elemnek: a keleti reinkarnációnak (a reinkarnáció
metaforájának) annyi köze van, amennyiben egy személy lehetnék én egyszerre a
gyermekeimmel.
- Az abszolútumban persze,
hogy egy vagyok velük, mint ahogy egy vagyok minden emberrel és minden
megnyilvánult, vagy még meg sem nyilvánult folyamattal és jelenséggel. De a lét
határállapotában: a fizikai dimenziónak a nem véletlenül az anyagban zártnak
tűnő, időhöz és térhez kötött változó struktúráiban az egyéni - történelmi és
földrajzi - tapasztalathoz kötött személyi tudatok közötti azonosság nem csak
hogy lehetetlen, de metafizikailag nincs értelme, és egészen pontosan az
evolúció törvénye következtében értelmetlen.
Kétségtelen, hogy sokszor azonos
helyzetnek-állapotnak, jelenségnek tűnő, döbbenetes összefüggések jönnek létre
a megnyilvánult teremtésben, de teljes azonosság csak az abszolút létben
lehetséges. Így kell értenünk a létezés legátfogóbb törvényét: az egyetemes
nyitottságnak és az egyetemes összefüggéseknek a törvényét: az egyetemes
Szeretetet-állapot törvényét is, a legnagyobb teremtő erőt, amely Jézus szavai
szerint, az ellenséges (titkos és titokzatos) helyzeteket és állapotokat
megszüntetve, lehetővé teszi a fény-hatolást és ezáltal győzi le az
ellenségeket. A fény ugyanis nem tud behatolni oda, ahol gyűlöletté, egyoldalú
és zárt életté vált a szeretet, vagy, amennyiben erőszakkal behatol, vagy
megkísérel behatolni erőszakosan, annak - a hatás és visszahatás törvénye
szellemében - még nagyobb rombolás (pusztítás!), vagy/és az előző zavarnál és
elzárkózásnál is nagyobb zavar és elzárkózás lesz a következménye.
Ilyenkor két féleképpen is
romból a Fény, de ez nem annyira baj, mart van amikor le is kell rombolni a
görcsbe került gyűlöletet (az ellenálló, elutasító, önmaga ellentétévé vált
Szeretetet), vagy azt a valakit, aki másra sem képes már csak a bőszült
gyűlöletre. Egyetemes törvények szerinti értékelés megítélése annak a kérdése,
hogy békén kel-e hagyni, vagy további Fény-adással megsemmisíteni. Ezért
fontos, hogy az ember ne jótékonykodjon, hanem helyes ítélettel tudatosan
cselekedjen. Egyrészt tehát, ilyenkor az ismételt fényadás növeli az ellenállás
bőszültségét, a haragot és a gyűlöletet. De ez sem baj, mert egyrészt, az alkímiai
kiégetés műveletét tudatosan használva, kívülről, a fény-növeléssel, ezt a
bőszült ellenállást addig fokozhatjuk, amíg önmagát semmisíti meg, bele hal az
intenzíven átélt negatív élményeibe, másrészt ilyenkor az a fontos kérdés, hogy
mit kinél és miért akarunk elérni, és az szerint folytatjuk-e a fényadást, vagy
nem? Mert ha a polaritás törvénye szerint és a kiégetés művelete szerint
akarunk cselekedni, ezt addig tesszük, amíg, az egész ellenállás megszűnik és
beomlik önmagába, vagy, a Polaritás törvénye szerint, egyszerűen átvált az
ellentétébe: a be- és elfogadásba. Végül is, a szeretetbe. - Persze, már ha
átvált, ha képes átváltani.... A lényeg, hogy akarjuk-e vagy nem azt, hogy
velünk szembe többet ne gyakorolja az ellenállást, az elutasítást, a gyűlöletet?
Másrészt, az is lehet, hogy csak időről van szó, amíg az első fényimpulzus által hordott információt az illető (Ostoba elutasításba, elhatárolódásba, ellenállásba gyűlöletbe került személyek) feldolgozzák, amíg annak sikerül olyan helyre bejutni, ahol sikerül pozitív változást elérni. Nos,ilyenkor, ha még jön egy újabb fényadag, a másik személy annyira begörcsöl, hogy ott, ahova a korábbi fényimpulzus behatolt, még nagyobb fájdalom, félelem, feszültség, ellenállás, gyűlölet stb. keletkezik. Amikor ugyanis a szeretet meg van romolva, vagy "el van menve", a fénybehatolás mindenképpen - ha nem is fizikailag, de fájdalmat okoz és ezzel is kell számolni! Másrészt a szeret-hiány, vagy romlás mindenképpen egyfajta gonoszságot hoz létre és ezzel is kell számolni. Megint csak mi kell eldöntsük, hogy ezt akarjuk-e fokozni, vagy rá bízzuk az időre és a szent szellemre (az Isteni Igazság erejére), hogy nélkülünk végezze el a tudatosítást - megvilágosodást, és ez által a gyűlöletté vált szeretet feloldását.
A kérdés tehát az, hogy mit akarok elérni. Ha fontos valamiért a számomra a személy, jelenség, vagy esetleg csoport és azt is tudom, hogy van még esze, tehát kellő intelligenciája a feldolgozáshoz, és látom, hogy ellenáll, akkor még keményebben rá hajtok, nem érdekel, hogy mennyire fáj, mert a folyamat végén, ha megtörtem az ostobaságot, ami miatt a szeretet-görcs beállt, úgy is csak a gyógyulás következik. Mint pl. a volt feleségemnél. Tudom, hogy az intelligenciája maximális, az nem szenvedett csorbát, de Júdási módon spekulál vele és csak az önzését szolgálva, mindig csak azt firtatja, hogy miként szabaduljon meg a szülői felelősségeitől, a gyermekekért való áldozathozataltól, tehát elutasítja a Szeretetet, ahelyett spekulál. Nem engedek tehát a huszonegyből, és addig tartom fenn azt, hogy amit most csinál az helytelen, mert önzésből fakadó gonoszság és felelőtlenség, amíg vagy fel ébered, vagy amíg meghalok, mert nála sokkal idősebb vagyok. De így, ahogy van, ebben a sunyító állapotában nem fogadom őt el, mert tudom, hogy sokkal többre képes, hiszen intelligens és a metafizikai információknak is a birtokában van, és akármilyen ellenségnek kiáltson is ki fenntartom a vele szembeni maximális igényemet, és amikor azt látom, hogy megint sumákol, akkor ezt nyíltan ki mondom és a nem tetszésemet fejezem ki mindenki előtt.
Itt arról van szó, hogy fel kell tudni vállalni, az ellenség szerepét és státuszát a zavaros, hazug, korrupt, vagy éppen a gonosz jelenségekkel és - vagy személyekkel szemben, amennyiben az illető személyhez, vagy jelenséghez közvetlen közünk van.
Sok személynek az a baja, hogy jóindulattal és jóakarattal akar fényt adni és mégis ellenségeskednek velük. Na és? - Ez a dolgok természetéből következik. Nem lehet és nem is kell a világot, de még a lusta közvetlen ismerősöket sem megváltani, mert a megváltás személyes ügy és feladat és szükség, és mindenkinek a maga baja., hogy ezt mennyire érzi, vagy sem. Egy dolog tehát az igény fenntartása és az annak megfelelő fényáramoltatás, és más dolog a változás, a megváltozás, megváltás erőltetése és erőszakolása olyan személyek esetében, akik bőszültekké váltak a gonoszságukban, vagy annyira elbutultak már, hogy erre intellektuálisan képtelenek. Ha fényt akarsz adni, vállald fel bátran az ezzel járó ellenség szerepét is, ahogy Jézus is csinálta: "Azt hiszitek, hogy én békét hozok? Ne higgyétek, mert én tüzet hozok. Miattam össze fog veszni, ... stb."
Másrészt, az is lehet, hogy csak időről van szó, amíg az első fényimpulzus által hordott információt az illető (Ostoba elutasításba, elhatárolódásba, ellenállásba gyűlöletbe került személyek) feldolgozzák, amíg annak sikerül olyan helyre bejutni, ahol sikerül pozitív változást elérni. Nos,ilyenkor, ha még jön egy újabb fényadag, a másik személy annyira begörcsöl, hogy ott, ahova a korábbi fényimpulzus behatolt, még nagyobb fájdalom, félelem, feszültség, ellenállás, gyűlölet stb. keletkezik. Amikor ugyanis a szeretet meg van romolva, vagy "el van menve", a fénybehatolás mindenképpen - ha nem is fizikailag, de fájdalmat okoz és ezzel is kell számolni! Másrészt a szeret-hiány, vagy romlás mindenképpen egyfajta gonoszságot hoz létre és ezzel is kell számolni. Megint csak mi kell eldöntsük, hogy ezt akarjuk-e fokozni, vagy rá bízzuk az időre és a szent szellemre (az Isteni Igazság erejére), hogy nélkülünk végezze el a tudatosítást - megvilágosodást, és ez által a gyűlöletté vált szeretet feloldását.
A kérdés tehát az, hogy mit akarok elérni. Ha fontos valamiért a számomra a személy, jelenség, vagy esetleg csoport és azt is tudom, hogy van még esze, tehát kellő intelligenciája a feldolgozáshoz, és látom, hogy ellenáll, akkor még keményebben rá hajtok, nem érdekel, hogy mennyire fáj, mert a folyamat végén, ha megtörtem az ostobaságot, ami miatt a szeretet-görcs beállt, úgy is csak a gyógyulás következik. Mint pl. a volt feleségemnél. Tudom, hogy az intelligenciája maximális, az nem szenvedett csorbát, de Júdási módon spekulál vele és csak az önzését szolgálva, mindig csak azt firtatja, hogy miként szabaduljon meg a szülői felelősségeitől, a gyermekekért való áldozathozataltól, tehát elutasítja a Szeretetet, ahelyett spekulál. Nem engedek tehát a huszonegyből, és addig tartom fenn azt, hogy amit most csinál az helytelen, mert önzésből fakadó gonoszság és felelőtlenség, amíg vagy fel ébered, vagy amíg meghalok, mert nála sokkal idősebb vagyok. De így, ahogy van, ebben a sunyító állapotában nem fogadom őt el, mert tudom, hogy sokkal többre képes, hiszen intelligens és a metafizikai információknak is a birtokában van, és akármilyen ellenségnek kiáltson is ki fenntartom a vele szembeni maximális igényemet, és amikor azt látom, hogy megint sumákol, akkor ezt nyíltan ki mondom és a nem tetszésemet fejezem ki mindenki előtt.
Itt arról van szó, hogy fel kell tudni vállalni, az ellenség szerepét és státuszát a zavaros, hazug, korrupt, vagy éppen a gonosz jelenségekkel és - vagy személyekkel szemben, amennyiben az illető személyhez, vagy jelenséghez közvetlen közünk van.
Sok személynek az a baja, hogy jóindulattal és jóakarattal akar fényt adni és mégis ellenségeskednek velük. Na és? - Ez a dolgok természetéből következik. Nem lehet és nem is kell a világot, de még a lusta közvetlen ismerősöket sem megváltani, mert a megváltás személyes ügy és feladat és szükség, és mindenkinek a maga baja., hogy ezt mennyire érzi, vagy sem. Egy dolog tehát az igény fenntartása és az annak megfelelő fényáramoltatás, és más dolog a változás, a megváltozás, megváltás erőltetése és erőszakolása olyan személyek esetében, akik bőszültekké váltak a gonoszságukban, vagy annyira elbutultak már, hogy erre intellektuálisan képtelenek. Ha fényt akarsz adni, vállald fel bátran az ezzel járó ellenség szerepét is, ahogy Jézus is csinálta: "Azt hiszitek, hogy én békét hozok? Ne higgyétek, mert én tüzet hozok. Miattam össze fog veszni, ... stb."
Az ezredforduló és az azt
követő években a szeretet nélküli fényrobbanás (tudományos információ
robbanás), vagyis a hamis nyitottság és a szeretet nélküli értelem - az
önhittséget dagasztó intellektuális tágulás - által kiváltott természetellenes
magatartás lett az emberiség jellemzője. Ez viszont, ugyancsak az ember által
rosszul és hibásan megélt evolúció következményeinek, valamint e negatív következmények
visszahatásának az eredménye. Vagyis: a spirituális fejlődés nélküli
(felelősség nélküli) technikai – tudományos fejlettség által megvillogtatott életnyerési
lehetőség tévhite szerinti globális mentális kábulat következménye. Az
emberiség kilencven százaléka most is csak nyerni: öncélúan élvezni, kényelmesen
élni, és halmozni akar és a megszerzett élvezeti lehetőségeit - cikkeit és
javait, illetve a feleslegesen felhalmozott és mások által irigyelt javakat
egymástól elrabolni, és persze, a rablás ellen megvédeni. Ez az ezredfordulói
globális gyűlölködés fenomenológiája, amit a rabló - védő háborúkat és az
ideológiai köntösbe öltöztetett, szövődményes gazdasági érdekek mentén viselt modern
háborúkat felváltó öngyilkos terrorista akciók testesítenek meg. A gyilkos és
öngyilkos merénylőket szülő népek által elviselhetetlennek érzékelt politikai
helyzetet nem tűrő, azt akár az életük árán is szétrobbantani akaró terroristák
- vallásos, filozófiai vagy politikai meggyőződésüktől függetlenül - mindössze
a visszájára fordult, gyűlöletként jelentkező szeretet törvényének a negatív
megtestesítői.
És azt, hogy ez mennyire igaz,
semmi nem bizonyítja jobban annál a ténynél, hogy a mások életét a saját életük
árán is elvenni akaró merénylők között egyre több az eredetileg az élet-adásra
és nem annak a kioltására született nő: a szeretet princípium megtestesülése,
akiknek az életpusztítás helyett az életadás a teremtés eredeti rendje szerinti
funkciója. - És ha ide eljutottunk, talán az is érthető már, hogy miért
választottam e törvényt ismertető - vizsgáló tanulmányom mottójaként a Hamvas
Béla beavatási regényének egyik kulcsmondatát.
Nem tartozik e tanulmány
tárgykörébe annak a vizsgálata, hogy kinek van (volt) nyitottabb élete: a nyílt
ég alatti sátrakban lakó és így a természettel állandó közvetlen kapcsolatban
élő nomádoknak, vagy a csillagos eget hónapokig - évekig nem látó - de
legalábbis azt csak igen ritkán, vagy talán soha nem figyelő - de rádióján és
televíziós készülékén keresztül a nagyvilág eseményeiről folyamatosan értesülő,
biztonsági zárral egybekapcsolt kaputelefonos tömbház lakásaikban, vagy a
központi riasztóberendezéssel ellátott és harci vérebek által őrzött villáikban
élő, szociális hálóval a szélsőséges természeti tapasztalatoktól - élményektől
megkímélt, de az elkerült - elhárított életfeladatokban gyökerező tragikus
sorsukkal szemben ugyanúgy védtelenül maradó polgároknak? Egy biztos: az utóbbi
semmivel nem egészségesebb és lelkileg sem gazdagabb az előbbinél, még akkor
sem, ha a gyógyszerdopping és ugyancsak a biztosítási rendszer szerint működő
szociális háló, vagy a kultúrának nevezett tömeges népbutítás azt a látszatot
kelti, mintha az utóbbi egészségesebb, vagy lelkileg gazdagabb: szeretet adásra
és finom (diszkrét!) áramoltatására képesebb lenne. És erre a legfőbb
bizonyíték a természettől egyre inkább elszakadó, az élvezeti és kényelmi
cikkeket a fegyverekkel és bombákkal egyenes arányban: halomban gyártó
civilizációt behálózó kábítószerezés, ami a szeretet és a valódi fény-hiánynak
a legbiztosabb jele.
A szeretet és az egészség
törvényével csak azután kerülhetünk harmóniába, ha a személyi tudatunkat
egyetemes tudattá, illetve a személyi felelősségünket egyetemes
felelősségtudattá fejlesztettük, vagy legalábbis több éve már, hogy ezen az
úton járunk. És csak akkor, ha a képzelet-világunkat: az imaginációnkat
megtisztítottuk minden egoista ambíciókhoz és zavaros vágyakhoz, sóvársághoz
kötődő, velünk született, vagy a neveléssel - tanítással, illetve a vallási,
kulturális, gazdasági és politikai ideológiákkal belénk táplált tévképzetektől.
Ahogy a szellemi bölcsesség szakrális művelői állítják: a szentek szentjébe nem
lehet sáros cipővel és poros lábbal bemenni. Az egyetemes szeretet erejével nem
lehet egoista ambícióktól telt lélekkel és zavaros képzeletvilággal (a teremtés
funkciója és az evolúció céljának a értelme megértése nélkül, átvilágítatlanul)
harmonikus egységbe kerülni és ezáltal teljesen egészséges lenni. Egyszerű
misztikus ámítás és önámítás az, hogy a személyi horoszkópunkból kiolvasható, felvállalatlan
és feloldatlan anyai ági örökletes karmával tényleges szeretetet áramoltatni.
Lehetetlen, életellenes és magzatellenes, meg családellenes, valamint férfiasság-
és személyiség ellenes szellemi programok, valamint az ámítási és az önámítási
programok által manipuláltan: rejtett haragban és gyűlöletben: a tudattalanunk
mély rétegeiben rejlő neheztelésekkel az isteni szeretettel egybe olvadni és
eggyé válni.
Az utóbbi Magyarországi
horoszkóp-rendelések, illetve a rendelés gondolatával kacérkodó, gyermeket
szülni, illetve nemzeni és nevelni-gondozni nem hajlandó, általában az Oroszlán
és a Nyilas jegyében, Oroszlán vagy (és) Nyilas Sárkányfarokkal és/vagy az
Oroszlánban, vagy a Nyilasban álló Lilithel született nőkkel és férfiakkal való
levelezések közben, észrevettem, hogy az un. „Maszkulinitás-ellenes és
Személyiségi Karmával” (Sértődékeny, hibás önérzettel, személyi tudati
alakítással, illetve ego-csiszolással, finomítással: szellemítéssel,
spiritualizálással) született személyekben van egy eredendő - Egyeseknél
nyilvánvaló, másoknál rejtett! - egoizmusból eredő gonoszságra való hajlam,
amit nem vettem észre és nem írtam le, az anyai ági örökletes (karmikus)
programok leírásakor az egyes programnál, vagyis a fényellenes - a személyiség
ellenes - programok esetébenű. Pedig egyértelműen következik belőle - mármint a
gonosz önzésre való hajlam a személyiség-ellenes program természetéből. És
teljesen mindegy, hogy gyáva Oroszlánról, vagy agresszív, másokat önkéntelenül
és öntudatlanul is lehengerelni akaró Oroszláni karmával rendelkező személyről
van szó! Sőt: a gyáva Oroszlánok esetében - mivel rejtett - talán még
veszélyesebb is ez az önkéntelen, a mások személyisége ellen irányuló
(személyiség ellenes) törekvés. Az egónak ez a gőgje, ami téves önképzetben,
hamis önérzetben, irracionális önérzeteskedésben, hiuságban, becsvágyban,
nyilvánul meg, azért rossz és hátrányos, mert az ember emiatt képtelen igazi
szeretetre, képtelen az odaadásra, a sors-bizalomra, a hitre, az igazi
lazaságra - inkább csak erőltetett, vagy megjátszott, sőt: görcsös lazasági
állapotok és harmónia-törekvések jellemzőek - képtelen a tényleges odaadásra és
áldozathozatalra, a belső, spirituális Bolonddá válásra.
Mindig fél önkéntelenül, hogy
valamiről lemarad, hogy valamitől megfosztják, megfosztja a sors, miközben
saját maga fosztja meg éppen e bizalmatlanságával és e nyughatatlanságával
magát a lényeges és számára fontos átélésektől, mindig szorong hogy másnak
valamiből több jut (jutott) mint neki, úgy képzeli önkéntelenül, hogy, ha csak
önmagának is, de föltétlenül meg kell mutassa, hogy ő mennyit ér - hogy ér ő is
annyit mint a másik, mint mások, sőt még annál is többet, stb., és ha ebben úgy
érzi, hogy alul maradt, akkor a másikat, másokat, annak, azoknak az érdemeit
igyekszik kisebbíteni, mások személyi tulajdonságait öncélúan kritizálni,
önkéntelenül, vagy fél-tudatosan.
Nem az a baj, hogy a másik
esetleg nem érdemli meg és ártatlanul szenved, hiszen ilyen nincs, mert
mindenkinek van karmikus meghatározódása, hanem az, hogy a tűz jegyű karmával
élő személy, hiába érne el más szinten jó spirituális képességeket, a
szeretet-áramoltatásban, a nagylelkűségben, tényleges lazaságban hátra marad és
ezzel hátráltatja nem csak magát, hanem a családját is, ha éppen családanya.
Ezt kellene feldolgoznia, ti., hogy lazán, játékosan kell bátornak: a volt
feleségem kifejezésével: anyatigrisnek lenni és ebben a nagyvonalú uralkodásban
semmiféle önzésből eredő gonoszkodásnak, vagy hiúságból eredő, más - becsmérlésének,
világi becsvágynak nem kell, hogy helye legyen.
Nagyon ébernek kell lenniük a
tűz jegyű karmával született személyeknek, mert már csak attól is, hogy
amennyiben pl. a különös mesterségbeli tudásuknak megfelelően kereshetnek pénzt
és annyira jól vannak megfizetve, hogy pl. jó- házat építhetnek, vagy luxus-lakást
vásárolhatnak, márkás luxusautójuk is van és más jóléti felszereléseik, bennük
ez máris automatikusan egy nyílt, vagy rejtett hamis személyiségtudatot,
rejtett gőgöt és önhitséget idéz elő. Egy kívülről nem érzékelhető, rejtett
többlet-öntudatot, vagy éppenséggel kinyilvánított gőgöt, belső nagyképűséget,
stb., ami azonnal meg is fosztja őket az egyetemes szeretet igazi átélési
képességétől. Nem lehet hiusággal és önhittséggel, gőgre, öncélú becsvágyra
való hajlamokkal önátadónak és áldozatkésznek lenni, az abszolút odaadást - az
abszolút egységérzetet: a teremtés pozitív értelmébe, céljába és
rendeletetésébe vetett hitet átélni, csak miután tudatos erőfeszítések útján
valaki meghaladja ezeket a determinációkat, mivel azok akiknek az Oroszlán
napjegyükben támadott bolygók, illetve a Lilit és/vagy a Sárkányfarok áll, vagy
az egyes, ötös, vagy kilences házuk terhelt ugyanígy, ilyen fajta rejtett, vagy
nyílt becsvágyakból, hiuságokból (és végső soron gonoszkodási hajlamból)
örököltek sokat az anyai ági ősszüleiktől.
Persze, én sem vagyok pl. jobb,
hiszen erről szól az egész anyai ági családfám és a sorsképletemben az
Oroszlánban támadott Plútóm és Skorpió- Napom, most nem is sorolom fel, hogy
mitől. Nem ítélkezek tehát senki fölött, amikor ezeket írom, hiszen mindezt a
gőgöt és hiuságot és önhittséget, éppen magamban fedeztem fel. És még inkább szembe
kellett ezzel nézzek, miután több héten át, különböző korú, de gyermeket szülni
nem akaró, és ezt ugyancsak különböző racionális indokolt, „humánus és logikus”
(Szerintük érthető!) - okból kifolyólag a családalapítás gondolatát is
elutasító, az Oroszlán és a Nyilas karmához valamiféleképpen kötődő harminc év
feletti magyarországi nővel leveleztem. Egészen pontosan akkor, amikor ezen
levelezések közepette jól meghűltem és nem értettem, hogy mitől? Hiszen a
felszínen nem haragudtam senkire és semmire és így nem maradt más mint az, hogy
újra felfedezzem a lényem rejtett mélységeiben még mindig jól megbúvó, mások
fölött hamisan és lenézőn ítélkező késztetést, valamint a becsvágyat és
irigységet, illetve az ezekben gyökerező sors-nehezteléseket.
Az egyetemes nyitottság és
szeretet-energia törvénye asztrológiai analogikus megfelelője a Halak
csillagképe és annak a gyakorlati életkörét megtestesítő XII. horoszkópház,
valamint ezek az uralkodó bolygója: a Neptunusz. Alkímiai megfelelői a
sublimatio (finomítás) és a preparatio, az előkészítés művelete. A kabala és a
tarot ikonjai közül a Mágus, az Életerő a Mérték, a Hold, a Nap és a Világ
állnak e törvénnyel analogikus kapcsolatban.
Kozma Szilárd http://www.kozmaszilard.hu/
Vonatkozó video-interjúk és filmek:
A youtube - n található Kozma Szilárd interjúk linkjei:
Kozma Szilárd - A táltos bolond 1 - http://www.youtube.com/watch?v=A-674f3YEPU
Kozma Szilárd - A táltos bolond 2 - http://www.youtube.com/watch?v=cVNcnFu6suM
Kozma Szilárd - A titok titka 1 - http://www.youtube.com/watch?v=TKa2G0DOaCQ
Kozma Szilárd - A titok titka 2 - http://www.youtube.com/watch?v=b2LBDjsPBCc
Kozma Szilárd - A titok titka 3 - http://www.youtube.com/watch?v=YeQf-AdoOO8
Kozma Szilárd - A titok titka 4 - http://www.youtube.com/watch?v=KPbN46_VCxo
Kozma Szilárd - A titok titka 5 - http://www.youtube.com/watch?v=EVxOEMmTD94
Kozma Szilárd - A 4 őselemről - http://www.youtube.com/watch?v=u7QFXu4eiOI
Kozma Szilárd - A táltos bolond 1 - http://www.youtube.com/watch?v=A-674f3YEPU
Kozma Szilárd - A táltos bolond 2 - http://www.youtube.com/watch?v=cVNcnFu6suM
Kozma Szilárd - A titok titka 1 - http://www.youtube.com/watch?v=TKa2G0DOaCQ
Kozma Szilárd - A titok titka 2 - http://www.youtube.com/watch?v=b2LBDjsPBCc
Kozma Szilárd - A titok titka 3 - http://www.youtube.com/watch?v=YeQf-AdoOO8
Kozma Szilárd - A titok titka 4 - http://www.youtube.com/watch?v=KPbN46_VCxo
Kozma Szilárd - A titok titka 5 - http://www.youtube.com/watch?v=EVxOEMmTD94
Kozma Szilárd - A 4 őselemről - http://www.youtube.com/watch?v=u7QFXu4eiOI
Az általunk készített asztro-film is letölthető a http://www.iandbvideo.net oldalról a LETÖLTÉS link segitségével (erre kell kattintani, majd a megjelenő oldalon még egyszer a LETÖLTÉS linkre. Ezután egy angol nyelvű oldal fog megjelenni, ahol a Download this file gombra kell kattintani. Miután erre a gombra kattintunk megjelenik egy szám-betü kombináció amit az alatta levő mezőbe kell beirni, és megnyomni a Download now gombot).
A most augusztusban Kosa Ferenc és Joó Viola által felvett
anyagokat Viola feltöltötte a you tube-ra:
Itt az ősteremtésről, egyetemes létről, egyéni rendeltetésről, karmáról, általános életfeladatokról beszélek. – Ez a legfontosabb felvétel!
http://www.youtube.com/watch?v=hzUdNbZQClE - I. rész
http://www.youtube.com/watch?v=8tC-qo6Trw0 - II. rész
http://www.youtube.com/watch?v=yKKzSbyyUbM - III. rész
http://www.youtube.com/watch?v=UVpZQVTBVpg - IV. rész
http://www.youtube.com/watch?v=YrJKdNjlQYM - V. rész
Itt az ősteremtésről, egyetemes létről, egyéni rendeltetésről, karmáról, általános életfeladatokról beszélek. – Ez a legfontosabb felvétel!
http://www.youtube.com/watch?v=hzUdNbZQClE - I. rész
http://www.youtube.com/watch?v=8tC-qo6Trw0 - II. rész
http://www.youtube.com/watch?v=yKKzSbyyUbM - III. rész
http://www.youtube.com/watch?v=UVpZQVTBVpg - IV. rész
http://www.youtube.com/watch?v=YrJKdNjlQYM - V. rész
Asztrológia
Istenigazából videók listája:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése